Rémiás Tibor: Miskolc 18. századi társadalma feudális kori összeírásai alapján (Miskolc, 2004)

A VÁROSLAKÓK JOGI STÁTUSA - Privilegizált városi lakók

rehajtásra számíthatnak.

104 1735-ben a miskolci adófizetők összeírásáról szóló megyei statútumban

105 külön kihangsúlyozzák, hogy a jövőben ne változtassák meg a miskolci taxás nemességre kivetett adót, a nemesek lajstromát pedig a kivetéssel együtt végérvényesen össze kell állítani. A miskolci nemességnek vármegyei szintű fegyelmezése persze nemcsak a század első felének sajátja. 1764-ben pl. a közbiztonság fenntartásához szükséges pénz előteremtéséről kiadott megyei statútumban ugyancsak az ellenszegülő városi nemesség problémájára derül fény. „A Miskolcon lakó nemesek nem akarják befizetni a város közbiztonságának fenntartására fizetni rendelt hányadot, és az éjszakai őrállás költségeit. Ezért mostantól a közbiztonság terhét a nemesek, nem kevésbé mint a nemtelenek, vállalni kötelesek, hiszen az ebből származó előnyöket a nemesek és a nemtelenek egyformán élvezik. Ha valaki a nemesek közül a vagyona arányában a máiemlített őröknek járó összeget nem óhajtja kifizetni, a köztisztviselői ügyész, mint felperes a birtokarányos összeget behajtja rajta".

106 A Rákóczi-szabadságharc idején Borsod vármegyében, de Miskolcon is nagy szerepet játszottak a hajdúk, akik mint katonák adómentességet élveztek. A nemesek és jobbágyok közt foglaltak helyet jogi szempontból, s az egyes helységekre nézve keresett kiváltság volt, ha a hajdúközségek közé felvették őket. Ilyen hajdúközségek voltak s külön oltalomlevelet is kaptak a fejedelemtől: Ernőd, Ónod és Szederkény. A szatmári béke után, III. Károly uralkodása alatt a hajdúk eltűnnek a történelem színpadáról. Egy részük, különösen a hajdúközségekben armális levelet szerez, másrészük pedig, pl. Miskolcon az ún. libertinus (szabados) osztályt alkotja. A súrlódás a nemesi rend és a libertinusok között sokáig fennmaradt Miskolcon. Miskolc végül a túrhetetlen helyzet orvoslására 1725. január 6-án vállalkozott, miszerint rendszabályokat léptetett életbe, amelyekkel mind a két rendbeli lakosság kötelezettségeit körülírta. A város jegyzőkönyvébe bejegyzettek szerint:

107 „1. Mivel a nemesi rend a porciófizetés és kvártélytartás alul mentve van, a vármegye határozatából bizonyos taksát fizet, amelynek külön perceptora legyen, aki ha a szükség úgy kívánja, executióval is behajthatja a taksát. Ez tartozik számot adni a miskolci járás szolgabírójának. 2. A libertinosok kétszer annyi fuvart fognak adni, mint a nemesek. 104 TÓTH R-BARSI J.. 1989. 76. p. 105 TÓTH R-BARSI }., 1989. 84. p. 106 TÓTH R-BARSI J., 1989. 107. p. 107 Mv. L. Miskolc város jegyzőkönyvei II. kötet 5. p. vagy Bm. L. BOROVSZKY-hagyaték, számozatlan iratok csomója, TÓTH Péter által kigépelt kézirat 39. p.