Rémiás Tibor: Miskolc 18. századi társadalma feudális kori összeírásai alapján (Miskolc, 2004)

A VÁROSLAKÓK JOGI STÁTUSA - Privilegizált városi lakók

3. A gyalogszerrel való szolgálat a libertinusok dolga, a nemesség csak levélhordással fog ezentúl tartozni, ezzel is csak in tertialitate (harmadrészben). De ha a város vagy a vármegye hasznára szükséges a gyalogszolgálat, azt egyformán tartoznak teljesíteni. 4. Ha annyi zászlóalj szállásolhatnék el a városban, hogy nem férne el, vagy olyan tiszt jönne, aki libertinusoknál nem akarna megszállni házoknak csekély volta miatt, ily esetben a nemességhez is lehet szállásolni; de arra vigyázzanak a bírák, hogy a harmadrészt ez is túl ne haladja". A továbbiakban szólnunk kell az országos nemesi összeírásokban vagy nemesi vizsgálatokban szereplő miskolci nobilesekről. A királyi udvar az 1715-20. évi sikertelen országos adóösszeírást követően legelső feladatává tette a helytartó tanácsnak azt, hogy az ország nemeseit írassa össze. Ugyanis politikai téren, de az államigazgatásban is nyomasztóvá vált a nemesség túlsúlya. Az adóalanyok szaporítása vezérelte III. Károlyt, amikor 1723-ban elrendelte a nemességvizsgálatot. Ezzel egyszersmind egybekötötte a nemesi levelek és igazolványok megvizsgálását is, az ún. investigatiot. Borsod vármegye is megkapta az erre vonatkozó rendeletet, s 1724. június 26-án az alispán elnöklete alatt bizottság létesült az „indubitatus nemesek" összeírására. Az összeírás lassan, és a vármegyék szabad értelmezéséből adódóan, nem egységesen történt. Módosított és határozottabb szabályok kiadatása mellett 1732-ben újra elrendelték az országos nemesi vizsgálatot. Miskolc esetében is ez az investigatio csaknem az egész század folyamán tartott (1734-1779). A vármegye protokollumai ettől kezdve bővelkednek a nemesi levelek számbavételével. A nemesek újabb és újabb beköltözése miatt az összeíróknak elég dolguk akadt, mire az igazolásokkal elkészültek. A miskolci nemesi családok igazoló okmányai vagy az inquiraltatók tanúvallomásai a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Levéltár Acta Nobilitaria 21 doboznyi iratanyagában lelhető fel.

108 A megyei anyag 1280 családi iratköteget tartalmaz, amelyből a miskolci nemesi családnevek ismeretében kiszűrhető a városi nemességre vonatkozó forrásanyag. Az iratok, az tanúsító dokumentumok 1734 és 1779 között kerültek az igazoló bizottság elé. Magunk részéről elkezdtük e nagymennyiségű anyag Jeldolgozását. Eleddig a munka nem fejeződött be, így csak részeredményeket tudunk adni a kutatás jelenlegi állásáról. A kutatással elsősorban arra kívánunk választ kapni, hogy honnan érkeztek a miskolci armalista nemesek? („Honnan szakadott vala Miskolczra?" - kérdésre kívánjuk a válaszokat összesíteni.) Ahogy Veres László kutatásaiból ismerjük, a Miskolcra betelepült armalisták a 108 Bm. L IV A.-516.