Rémiás Tibor: Miskolc 18. századi társadalma feudális kori összeírásai alapján (Miskolc, 2004)

A VÁROS 18. SZÁZADI KÉPE - Lélekszámának alakulása

épületekkel, nevezetesen a jeles Reform, és más templomokkal, az igen szép Vármegye házával; Reform, és Kath. Gymnásiummal, melly utolsóban a Minoriták tanítanak. Vannak sok szóló' hegyei, mellyeken nevezetes sok és igen jó asztali bor terem, azért is 1424 pintzénél több számláltatik; nagy és híres vásárjai, eleven kereskedése kivált borral. Termeszt sok búzát, melly egész országban legjobban tartatik; dinnyét; gyűjt mézet is határán, és a körül belől lévő vidékén; híres búza kenyeret süt. Diós Győr egy igen kellemetes völgyben Miskoltztól n-ny. f., bővelkedik minden féle gyümöltsel, jó szőlővel, és pisztránggal,..."

31 A fent leírtakat összegezve, úgy véljük, hogy az eddigiek alapján megerősítést nyert, hogy Miskolc város belterülete fokozatosan növekedett, ami a lélekszám nagyarányú emelkedésével magyarázható. Állításunkat a következő részfejezetünkben kívánjuk igazolni. A lakosság növekedését nem követte a külterületi appertinenciák fokozatos növekedése. Bővültek a közintézmények, amik a lakosságnak politizálási, munka-, kulturális és szórakozási lehetőségeket biztosítottak. A lakosság tudatában együtt élt a polgári haladás építő és a feudális maradás visszatartó ereje. Lélekszámának alakulása Vizsgált korszakunk lélekszámának változása és pontos meghatározása egészen a II. József-féle első magyarországi népszámlálásig nehézségekbe ütközik. Ez abból adódik, hogy 1786-ig nem rendelkezünk olyan statisztikai forrásokkal, amelyek a város egészének lakossági összetételére megbízható adatokat szolgáltatna. A mai értelemben vett pontos népszámlálást Miskolc esetében is 1869-ben hajtották végre. így a város lélekszáma alakulásának vizsgálatára a kutatók inkább a 19. második felétől vállalkoztak. Meg kell említenünk e vonatkozásban egyrészt Schneller Károly NagyMiskolc népességét tárgyaló statisztikai kimutatásait, másrészt Kovács Alajos, a Statisztikai Hivatal 1920-as évekbeli igazgatójának városunkra vonatkozó statisztikai kutatásait.

32 Ezek a munkák pontosak és jól használhatók, de korszakunkra vonatkozólag ezek is csak becslésekkel tudnak szolgálni. Statisztikai munkák híján Marjalaki Kiss Lajos volt az a kutató, aki a korabeli összeírásokból kiindulva igyekezett megválaszolni a lakosság létszáma változásának kérdéseit.

33 Ezek az adatok Miskolc város „Ki31 MAGDA R, 1819. 386. p. Hasonlóképpen: FÉNYES E., 1837. Ill.k. és VÁLYI A., 1796-1799. 32 KOVÁCS A., 1930. 4. p. 33 Lásd e tekintetben MARJALAKI Kiss L., 1929. 3-6. p. vagy HOM HTD 53.3431.1.