Rémiás Tibor: Miskolc 18. századi társadalma feudális kori összeírásai alapján (Miskolc, 2004)

A VÁROS 18. SZÁZADI KÉPE - Lélekszámának alakulása

számított lélekszámát" adják, így ebből adódóan vitathatók is. A továbbiakban ismerkedjünk meg ezekkel a kalkulált adatokkal azért, hogy legyen viszonyítási alapunk a város korabeli lélekszámának váltakozásairól. A török-uralom korában városunk erős fejlődésnek indult. Bármily különösen is hangzik, de a töröknek érdeke volt a város fejlesztése. 1526-ban, a török-uralom kezdetén a város lélekszáma még alig volt 2000 fő, ami a török-uralom vége felé megközelítette az 5000 főt. Ezzel mezővárosunk lélekszáma elérte Kassa akkori lélekszámát. A lakosság számának ilyen nagymérvű növekedése azzal magyarázható, hogy a kisebb települések lakói bemenekültek a városokba. A lélekszám fejlődése mellett azonban nem szabad megfeledkeznünk a háborúk, a pestis járványok, a tűzvészek, az ínségek és más szenvedést okozó tényezők hatásairól sem. A város szükségére szedett adót, amelyet nemes, szabad, jobbágy, zsellér leróni tartozott, amelyet 1681-ben 736, 1693-ban 872, 1694-ben 885, 1699-ben 680, 1700-ban 710 egyénre vetettek ki. A közölt adóalanyok és a porták számából kiindulva Leveles Erzsébet Miskolc lakosságát a 17. század nyugalmasabb éveiben 5-6 ezerre becsülte.

34 A pestisjárványok gyakorisága (1679, 1711) és az a tény, hogy 1706 szeptemberében a labancok szinte az egész várost felégették, némiképpen visszavetette a város lélekszámának folyamatos fejlődését. Marjalaki Kiss Lajos a két járványos év (1710 és 1711) pusztításából és a Rákóczi-szabadságharc idején keletkezett veszteségekből

35 következtet arra, hogy a török világ végéig több mint 5000 főre növekedett lakosság 171 l-re 4000 lélekre apadt.

36 Kovács Alajos ezeket a kalkulációkat elvetve más eredményre jutott. Ő a század első felének lélekszám meghatározásához Acsádi Ignác ismert munkáját vette alapul, így, 1723-ra 2500-3000 fős városlétszám megállapításra jutott. Igazát így indokolja: Acsádi tudvalevőleg az összeírt háztartások alapján állapította meg az egyes városok népességét, s ezen az alapon mindenesetre közelebb jár a valósághoz, mint Marjalaki Kiss Lajos, aki Miskolc város monográfiájában 1711-ben 8000-9000-re, 1713-ban pedig 5-6 ezerre teszi Miskolc lakosságát."

37 Kovács bizonyossága azonban bennünk ismételten meginog, hisz tudjuk és ismerjük Acsádi Ignác 1715-1720. évi országos összeírásról készült munkája kritikai megítéléseit. 34 LEVELES E., 1929. 43. p. 35 A döghalál emberáldozataira és a város RABUTIN általi felégetésére lásd Ifj. SZEPESSY Pál naplórészletét „Rabutin felégeti Miskolcot", „Döghalál Miskolcon 1710-1 l-ben" és „Más csapások" címek alatt: LESZIH A., 1927. 120-121. p. 36 Ifj. HORVÁTH B.-MARJÁLAKI Kiss L.-VALENTINY K„ 1962. 33. p. Lásd még: FARAGÓ T, 1996. 100-123. p. I 37 KOVÁCS Alajos., 1930. 4-6. p.