Rémiás Tibor: Miskolc 18. századi társadalma feudális kori összeírásai alapján (Miskolc, 2004)

A VÁROS 18. SZÁZADI KÉPE - Az avasaljai város bel- és külterülete a korabeli kéziratos térképeken

ban keletkeztek, de a 18. század eleje óta lesz ez a település általános. Ugyanis a belvárosban lakó 3-4 telkes (fundusos) gazdák a város szélén fél vagy egész holdat kaptak. Kezdetben a gazdák családjukkal együtt bent laktak a belvárosban, minthogy azonban sok iparos és kereskedő' vándorolt be, akik telket már nem kaphattak, a városban lévő házukat pedig bérbe adták és maguk családjukkal együtt kiköltöztek a város szélén lévő kertekbe. Erre egyébként azért is volt szükség, mert jószágukat, takarmányukat nem tudták a szűk udvarokon tárolni. A zsúfoltságból adódóan nemegyszer hatalmas tüzek is keletkeztek, és a város is tiltotta hogy a takarmányt a városi fundusokon tartsák. Természetesen ez a felvázolt folyamat nem egyszerre történt, először a gazda, majd a családja is kiköltözött. Miskolcra a nagy állattartás nem volt jellemző ellentétben az alföldi kertes városokkal. A fentiekből következően a szérűskertek a város árkán kívülre szorultak.

16 A város belterületének, a miskolciak és a jövő-menő, üzletelő városlátogatók életterének következő térképi ábrázolása egy országos szintű felmérés terméke. Ez a II. Józsefjeié első katonai felmérés, az ún. Josephmische Aiifnahme légifelvételei.

17 A térképszelvények részletesebb elemzését itt AII. József-korabeli első katonai felmérés légi felvétele Miskolcról és a várost övező szűk határáról (1783). Ltsz.: Bm. L. Colonne XXI. Sectio 13. 16 BODGÁL F., 1962. 126. p. 17 Bm. L. Colonne XX. Sectio 13. és Colonne XXI. Sectio 13. (1783.)