Rémiás Tibor: Miskolc 18. századi társadalma feudális kori összeírásai alapján (Miskolc, 2004)

A VÁROS 18. SZÁZADI KÉPE - Az avasaljai város bel- és külterülete a korabeli kéziratos térképeken

nem kívánjuk adni, ellenben a térképhez készült országleírásokból (Landesbeschreibung) idézzük a témánkat érintő miskolci adatokat. Termé­szetesen, tisztában vagyunk azzal, hogy a leírást megfogalmazó tisztek nem voltak azonosak a térképek megrajzolóival. A jórészt cseh származá­sú leíró tisztek hallás után rögzítették német nyelven a magyar helységek, hegyek, folyók, stb. neveit, s emiatt számtalan hibás névalakkal találko­zunk. A leírás katonai jellegét hiába keresnénk a későbbi országleírások­ban (Vályi András, Magda Pál, Fényes Elek) ezért választottunk ki részeket a német forrás magyarul közzétett fordításából. 18 „2. A város házai csaknem mind falazottak, ezenfelül szilárdan épültek. A legfigyelemreméltóbbakat jó fallal vették körül: a minorita kolostort, a re­formátus templomot, a megyeházát és a vásárházat. A mindszenti temp­lom és a két amelletti vendégfogadó kőből van: azok a vendégfogadók azonban, amik a szirmai és a petri úton vannak, fából készültek." „6. Miskolcról különböző főutak indulnak ki Kassára, Tokajra, Debre­cenre és Ónodra. Ezek Felsőzsolcáig együtt haladnak. Azoknak az utaknak, amelyek Pestre és Egerre visznek, és amik Csaba falu elhagyása után a Buchanice vendégfogadó mellett egymásból elágaznak, és annak, amelyik Szentpéteren és Putnokon keresztül a Gömör megyei Rozsnyóra megy, Mis­kolc elhagyása után az első faluig feketeföld az alapja: és bár mindenféle jármű számára használhatók, de esős időben mégis megerőltetők. Ez el­mondható azokról az utakról is, amelyek Rabcsongra és Keresztúrra visz­nek. Az az út, amelyik Petrire megy, gyenge alapja miatt, megerőltető, az azonban, amelyik a környező hegyeken vezet át, kimosott, szűk és görön­gyös helyei miatt megerőltető. Azon az úton, amelyik Szirmára megy, szük­ség esetén jó időben könnyű fuvarral lehet utazni: esős időben azonban egyáltalán nem használható". A katonai leírás nyolcadik pontjának megjegyzés rovata visszatér a vá­ros útjainak állapotára. „A különböző utak, amiket az ember igénybe vesz, hogy Miskolcról Debrecenbe jusson teljesen az időjárástól és az évszakok­tól függenek, és az utazás rajtuk hosszantartó. Igénybe lehet venni a leg­rövidebb utat, ami Bőrshuta, Dob, Monos és Böszörmény felé halad. Eső­ben azonban kerülőt kell tenni Ónod, Szuhogy és Polgár felé. Amikor pedig a Tisza kilép a medréből, és vízzel árasztja el Pajtals (?) vidékét, nem ma­rad más út, mint az, amelyik Tokaj felé megy." 19 Láthatjuk, hogy Miskolc kamarai birtokba történő visszahelyezése után 30 évvel is az utak állapo­18 BARSI ]., 1990. 73-74. p. A nyolc kérdőpontos forrás második pontja, a szilárd épületek felől érdeklődik, a hatodik pedig az utak minőségét taglalja. 19 BARSI }., 1990. 74. p.

Next

/
Thumbnails
Contents