Rémiás Tibor: Miskolc 18. századi társadalma feudális kori összeírásai alapján (Miskolc, 2004)

A VÁROS 18. SZÁZADI KÉPE - Az avasaljai város bel- és külterülete a korabeli kéziratos térképeken

A város belterületének kinagyított részlete Miskolc 1781. évi térképéről színház helyén levő „Domus quarteriae" (Kvártélyház). A többi, ma meglevő műemlék épületekre a telkek és házak alaprajzából következtethetünk. A Szinván („Fluvius Szinva") hat vízimalom állt, ezek a következők: a régi sörház szomszédságában levő Borsy vagy Bükk örökösök malma, a mostani Zenepalota és a Zálogház között is volt egy malom, a Pap malom a mai Szabadság téren, a Déryné utcával szemközt levő telek végében egy malom, a Kis-malom a Széchenyi utca egyik telkének végében (ennek megközelítésére egy kis köz szolgált), s végül a Fáy-malom a Belegrád nevű vízközben. A térkép néhány hidat is feltüntet. Van egy híd a Szemere utcán: a Forgó híd; a Tetemvár előtti város árkán egy, a felső malomárkon egy, egy pedig a Szinva felső folyásánál."

15 A térkép elkészítésének idején a város központjában ekkorra már a jobbmódú céhes iparosok, a jómódú görög kereskedők, a gazdagabb polgárok laktak, a parasztság elszegényedett rétegei viszont kiszorultak az Újvárosba, a város külső területeire. Itt kell utalnunk Marjalaki Kiss Lajos szérűskert-elméletére. Azt a nézetet képviseli, hogy a miskolci szérűskertek a 15. század15 BODGÁL E, 1962. 148. p.