Rémiás Tibor: Miskolc 18. századi társadalma feudális kori összeírásai alapján (Miskolc, 2004)

MŰVELŐDÉS, SZÓRAKOZÁS, VISELET

a kor szemtanúja is megerősíti, hogy „a szebbik nem kölcsönös látogatásokkal, kártyajátékokkal... szívesen vegyíti a házimunka és háztartás gondjait".

228 A város társadalmi életében talán a legnépszerűbb szórakozási lehetőségek egyike volt apincézések, mint a vendéglátás, vendégjárás sajátos társasági színtere. A kémény és pince összeírásokból ismerjük, hogy szinte elképzelhetetlen volt miskolci városlakó pincetulajdon nélkül. Ebből adódóan nagy volt a sürgés, forgás a pincés helyek környékén. Erre a térségre koncentrálódtak a városi vezetés által rossz szemmel tekintett kurta korcsmák. Az illegálisan működő „csapszékeket" a város 1790. évi összeírásából ismerjük először. Ekkor Miskolcon 131 kurta korcsmárost vettek számba, akikből 63 nemes személy volt. A tilalom dacára ők rendszerint kiszolgálták a kikapcsolódni, szórakozni vágyókat, részint borral, részint pálinkával. Egy évvel később valóságos rémület szállta meg a tilalmas italmérésben bűnös miskolci lakosokat, amikor a magisztrátus kemény kézzel kívánt lesújtani a rendelet megszegőire. A kurta korcsmárosok elleni irtó hadjárat 1794-ben, 1798-ban, még 1803-ban is tartott, mígnem az 1830as évektől csak a csap alatti hordók lefoglalását rendelték el.

229 A tilalmas korcsmák mellett persze nagyon sok nyilvános korcsma is működött Miskolcon. 18. századi alapításúak voltak: az Apátsági korcsma a mindszenti pincék között, a Pukkancs korcsma, Korcsmaház a Szíjgyártó nevű Funduson, korcsma a Piatzon a Mészár Székek melletti régi épületben, Szarvas vagy Koplaló korcsma, Szodoma korcsma, Jézus Kútja nevezetű korcsma és bormérés, Meggyes-allyai uradalmi korcsma, a Csermőkén lévő korcsma, Nagy utcai korcsma, Róka-lyuk nevű csárda és korcsma, a város korcsmája a Pece-parton a Fábri Funduson, Lucy-korcsma, Kutya Kaparó nevű korcsma, Kővéka korcsma, Fehérlő és Gomora korcsma, 3 Kakas korcsma, Hóhér vagy Serház korcsma, Újvárosi korcsma, Tetem Vári korcsma, stb. 19. század eleji alapításúak között: Szárazfa korcsma vagy Svábsori korcsma, Messzelátó csárda, és így tovább.

230 Az általunk vizsgált kémény és pince összeírásokban (1764, 1781, 1783, 1790) összesen 15 korcsma vagy korcsmáros ill. korcsma környéki fundus került összeírás alá. Ezek közül az 1764. évi a legkörültekintőbb e tekintetben, hisz akkor 11 került conscribálásra. Úgymint: Christof Korcsmáros (Mészár és Fábián), Gotlib Márton Korcsmáros (Piacz), Korcsma Ház (Nagy Hunyad), Korcsma Ház (Tetem Vár), Korcsma Ház (Piacz), Korcsma széli Funduson (Gyöngy Virág), Korcsmáros Mészáros János (Derék), Német József (Kis Hunyad), T. 228 BENKŐ S., 1782. 15. p. Lásd még: KOSÁRY D., 1990. és KOSÁRY D., 1996. 229 DOBROSSY I., 1985. 12-13. p. vagy Bm. L. IV 1501/b. Sp. V No809. (1790), Sp. V No852. (1791), valamint a diósgyőri koronauradalom iratai XI. 601. Nol62. (1794) 230 DOBROSSY I., 1985. 14-25. p.