Rémiás Tibor: Miskolc 18. századi társadalma feudális kori összeírásai alapján (Miskolc, 2004)

A VÁROS 18. SZÁZADI KÉPE - Az avasaljai város bel- és külterülete a korabeli kéziratos térképeken

A régi Miskolc belterülete 1702-ben kb. 250 kat. holdat -Szűcs Sándor városi főmérnöknek az 1920-as években végzett számításai szerint - ölelt fel. Az avasaljai város ebben az évszázadban még árokkal és a fölötte húzódó kerítéssel volt körülvéve. Bár Leveles Erzsébet 1688-ból felkutatott egy jegyzőkönyvi bejegyzést, amely még Miskolc városfalairól (moennia) beszél. Minden ezt követő levéltári forrás árkot illetve sáncot és kerítést említ. Az árkokkal határolt és pontosan megjelölt városi területre kapukon át lehetett csak bejutni. A közlekedés tulajdonképpen a város három (főkapuján át bonyolódott. A Felvidék felé menő főforgalom a Boldogasszonyvagy Szentpéteri-kapun át, Diósgyőr felé a Hunyad-utcai vagy Győri-kapun át, Eger és Buda felé pedig a Mindszenti- vagy Csabai-kapun át zajlott. Azért emlegetünk főkapukat, mert a közlekedés fő irányai ezek voltak. Volt Miskolcnak azonban még egy főkapuja, a Zsolca-kapu, de ennek meglétét írott adattal csak 1742-ből tudjuk kimutatni. Mindezeken túl gazdasági forgalmat közvetített a Fábián-kapu, amely a Bábonyibérc pincéihez és a környező szőlőkhöz és szántóföldekhez vezetett. A Meggyesalja utcai kapu a fölötte elterülő gyümölcsöskertek, kenderföldek és a hegyoldalba vájt kőlyukak, azaz pincék megközelítését segítette elő. E kapuknál a legrégibb időktől őrök teljesítettek szolgálatot, akiket hol kapusoknak, hol salvagvardiáknak, népiesen salagvárdáknak, a 18. században pedig strázsáknak hívtak.

6 Pillantsunk a mainál lényegesen kisebb Miskolc központjának fontosabb utcáira. Főútvonala a Piac vagy Derék utca, ennek folytatása a Hunyad utca. Részben a főútvonallal párhuzamosan haladt a Szirma s Kandia utca, a Hunyaddal párhuzamosan vonult a Meggyesalja utca. A városháza terét Mészáros utcának, a Szinva-patak baloldalát a Pece-pataktól keletre a mai Búza térig Újvárosnak hívták. E városrész fontosabb útvonalai a Fábián, Boldogasszony és Újváros utcák voltak. A város két patakjának, a Szinvának és a Pecének medre a 18. század elején még szabályozatlan. A várost hosszában kettészelő Szinván - a felvégtől az alvégig - 6 fából épült vízimalom őrölt. A század elején a város vizein át pallón vagy gyalogosan történt a közlekedés. Akkor a szekérforgalmat mindössze egyetlen, a Piac utcából a Kandia utcába illetve a Csabai kapuhoz vezető, ún.Jorgóbíd bonyolította le. A közlekedés így a város kedvező földrajzi adottságai ellenére is nehézkes volt. Az utcák kivétel nélkül még kövezetlenek voltak. „Esős időben a sár, száraz időben a por tengelyig ért. Közvilágítás ismeretlen. Az este, esetleg éjszaka járó kézilámpással világított maga előtt."

7 6 Uo. 40. p. valamint NYÍRY D., 1926. 7 Uo. 63. p.