Rémiás Tibor: Miskolc 18. századi társadalma feudális kori összeírásai alapján (Miskolc, 2004)

A VÁROSLAKÓK JOGI STÁTUSA - A város jogi képviselete

lomi veszekedésekről, a nemesek igás szolgálatáról és a város árkának kijavításáról intézkedtek. Az utóbbi rendelkezés a Meggyes alatti utcán lakókra vonatkozott, akiknek kötelessége volt kijavítani és feltölteni a város árkának ott futó részét. 1731-ben nem feledkeztek meg a vidékiek miskolci birtokairól, a kerülők felfogadásának körülményeiről, a régi és az új quantumról, az utcáknak és a Szinva medrének tisztításáról, valamint a számadásra kötelezettek feladatairól. 1732-ben a városi mészárszékekről és azok bérletéről alkottak statútumot. Újfent intézkedtek a vidéki borok behozataláról, miszerint a görögök vidékről semmiféle bort, sem pedig aszú szőlőt, elkobzás terhe mellett, nem hozhattak be a városba. Még ebben az évben rendelkezés alá kerültek a számadásra kötelezettek, a húslátóság, a kerülők felfogadása, a porció beszedése, a város saját szekerei és a Papszer, valamint a Toronyalja utcában lakó taxások, akiknek épületeivel a földesúr szabadon rendelkezett. 1733-ban a szomszédsági jog érvényesítéséről született statútum. 1735ben az egyházi épületek körüli munkákról, az avasi templomban való temetkezésről, a borjárandóságot nem fizetőkről, általában a temetésekről, és Trangus Illés orvos saját telkén megnyitni szándékozó gyógyszertáráról. 1736-ban a Bába sarja nevű patak szabályozásáról, a tisztségviselők megsértéséről, a számadásra kötelezettekről, újfent a gyógyszertár megnyitásáról, a piac jövedelmének elosztásáról és az utcák javításáról született intézkedés. Ebből az évből és a város egyik statútumából tudjuk, hogy a város saját szántóföldjein történő gazdálkodása nem kifizetődő, ezért felhagyott az ilyen munkálatokkal. A szekereket, ekéket, boronákat és egyéb eszközöket raktárba helyeztette, az ökröket pedig kiteleltetés után el kellett adni. A felügyelők pedig eddigi fizetésük meghagyásával továbbra is a város szolgálatában maradtak, de feladatuk megváltozott: a korcsmákra és a szőlőkre vigyáztak, valamint a kaszálást szervezték. 1738-ban statútum született a Meggyesalján építendő mészárszékről, a város futosó kapitányainak kedvezményeiről, a tanácsbéliek kötelességeiről és egy áruda engedélyezéséről a szabók számára. 1739-ben a számadásra kötelezettek mellett írásba foglalták a város árkának körülhatárolását, amelynek tervezett helye: Csabai kapu-Szinva vize-Szentpéteri kapu-Fábián kapu-Pece Jolyása-Hunyad utcai házak kertje-Avas. Még ugyanebben az évben a magisztrátus statútumot alkotott a pestis elleni védekezésről, a quantum borban fizetéséről, és a tizedbéli igás állatokról. 1740-ben a piaci kereskedésről szóló helyi intézkedés szerint a piacon 12 óráig sem vidéki, sem helybéli, sem zsidó, sem görög nem vásárolhatott nagyban és nyereségre való eladás végett árut. Külön intézkedtek újfent a quantum fizetéséről, az árudák béréről és a zsidókról. Az utóbbi statútum