A Rákóczi-szabadságharc dokumentumai Abaúj-Torna, Borsod, Gömös-Kishont és Zemplén vármegyékből 1703-1704. Emlékülés a Magyar Tudományos Akadémia Miskolci Akadémiai Bizottságának székházában 2004. május 26-án (Miskolc, 2004)

„Nemcsak a nemzetnek... Az egyetemes Európának." Emlékülés a Magyar Tudományos Akadémia Miskolci Akadémiai Bizottságának székházában 2004. május 26-án - Fazekas Csaba: II. Rákóczi Ferenc miskolci pátense a vallás ügyéről

szigorú volt is, nem akadályozta meg hadi sikerekben félmeztelen katonáimat, akiket zsákmány és fosztogatás sugallta belső hév fűtött."

4 Miskolc számos nagy jelentőségű döntés, a szabadságharc folytatása szempontjából fontos események színhelyévé vált. Sor került például a vetési pátens szövegének újbóli kiadására, a rendelkezés pontosítására is. Később nagy jelentőségre tett szert a Miskolcon kiadott, a jobbágyok összeírására vonatkozó rendelkezése is, de nevezetes a „Methodus intentionis militiae" címmel kiadott, a hadba vonultakra vonatkozó, valamint a sójövedelmek és sómunkások szabályozására vonatkozó előírása stb. A mintegy másfél hónap alatt Miskolcon keltezett eseti intézkedéseit még számba venni is nehéz, a forrásgyűjtemények számos, a hadszervezéssel, ellátással kapcsolatos, illetve a lakosság ügyeiben döntést foganatosító rendelkezését őrizték meg ebből az időszakból.

5 Februárban itt állította fel Rákóczi az Udvari Haditanácsot, mely egészen a szécsényi országgyűlésig látta el a Rákóczi államának legfőbb végrehajtói illetve tanácsadói feladatát. Bár e szerv feladatköréről a szakirodalom álláspontja részben megoszlik, kétségtelen, hogy Rákóczi Miskolcon is nagy erővel folytatta korábbi erőfeszítéseit, melyek az önálló államiság intézményeinek megteremtésére irányultak.

6 Az önálló államiság igényének további látványos jele volt a Miskolcról kiadott külpolitikai, diplomáciai vonatkozású nyilvános felhívások és bizalmas utasítások egyaránt. Itt fogalmazta meg a svéd, a porosz és a török udvarba küldendő követei számára a kuruc mozgalmat az európai nagyhatalmi politikába bekapcsolni kívánó utasításait,

7 itt szólította fel Rákóczi 4 RÁKÓCZI FERENC: Emlékiratok. Sajtó alá rend.: VAS ISTVÁN - HOPP LAJOS. Bp., 1985. (továbbiakban: Rákóczi-emlékiratok, 1985.) 114-115. p. Ld. pl. Magyar Országos Levéltár (továbbiakban: MOL.) G 15. (= A Rákócziszabadságharc levéltára. II. Rákóczi Ferenc fejedelem levéltára. Az emigrációba vitt rész. I. 1.) Caps. A 2. fasc. 1. (II. Rákóczi Ferenc fejedelem feljegyzései. 17031704.) 4r-5v.; Fasc. 2. (II. Rákóczi Ferenc fejedelem feljegyzései. 1704-1705.) 43rV. stb. Kiadására: II. Rákóczi Ferencz fejedelem leveleskönyvei, levéltárának egykorú lajstromaival. 1703-1712. Sajtó alá rend.: THALY KÁLMÁN. Bp.. 1873. (Archivum Rákóczianum. I. oszt. I.) (továbbiakban: AR I/L), 73-79., 158-164., 203-207. p. stb.; további iratkiadások a miskolci időszakból: BÁNKUTI. 1989. 44-72. p.; Iratok Máramaros vármegye történetéhez. (1703-171 1) Sajtó alá rend.: BÁNKÚTI IMRE. Bp., 1992. (Új Történelmi Tár. 3.) 41-42. p. stb. 6 A kérdésről Id.: BÁNKÚTI IMRE: Ráday Pál és a fejedelmi kancellária. In: Ráday Pál. 1677-1733. Előadások és tanulmányok születésének 300. évfordulójára. Szerk.: ESZE TAMÁS. Bp.. 1980. 127-145. p.; HECKENAST GUSZTÁV: II. Rákóczi Ferenc udvari tanácsa. In: A miskolci Herman Ottó Múzeum Évkönyve, XXXVII. Szerk.: VERES LÁSZLÓ - VIGA GYULA. Miskolc, 1999. 559-570. p. 7 Ráday Pál iratai I. 1703-1706. Sajtó alá rend.: BENDA KÁLMÁN - ESZE TAMÁS MAKSAY FERENC - PAP LÁSZLÓ. Bp., 1955. (továbbiakban: Ráday-iratok. 1955.) 119-127. p.