A Rákóczi-szabadságharc dokumentumai Abaúj-Torna, Borsod, Gömös-Kishont és Zemplén vármegyékből 1703-1704. Emlékülés a Magyar Tudományos Akadémia Miskolci Akadémiai Bizottságának székházában 2004. május 26-án (Miskolc, 2004)
„Nemcsak a nemzetnek... Az egyetemes Európának." Emlékülés a Magyar Tudományos Akadémia Miskolci Akadémiai Bizottságának székházában 2004. május 26-án - Fazekas Csaba: II. Rákóczi Ferenc miskolci pátense a vallás ügyéről
képest. 2 Maga Rákóczi már 1703 novemberében, Tokajból keltezett levelében elismerő szavakkal méltatta a város lakóinak a szabadságharc iránti lelkesedését, és példaként állította Borsod megye más települései számára a „Miskolc mezővárosában nemes vármegyéiül elmaradott lakos híveinket", akik nemes ország szabadétására feles számú százan felkötvén mellettünk fegyvereket, kiállottanak volna..." 3 A miskolciak áldozatkészsége, a szabadságharc ügye melletti elkötelezettsége jutott abban is kifejezésre, hogy Rákóczi egy nagy, 11 mázsás törött rézágyút ajándékozott a városnak harangöntés céljaira. (Az epizód a helytörténeti munkák egyik legtöbbet emlegetett eseménye, a történelmi emlékezet jól megörökítette a haza szabadságáért felkelő fejedelem és a vele együttműködő lakosság kapcsolatát, a későbbi fejedelem érzékét a humánus, az ország egységét kifejezésre juttató gesztusok iránt.) Maga Rákóczi emlékirataiban Miskolc átmeneti székhellyé történő választását az ellenséges hadmozdulatok kivárásával indokolta, részletesen ekképpen: „Ennek az évnek a hadműveletei örökös váramnak, Tokajnak bevételével kezdődtek. Elfoglalása után csapataimat téli szállásra vezettem, magam pedig a Kassa, Eger és Szendrő várai között fekvő Miskolc várába szálltam. E három várban német helyőrség volt. Nigrelli tábornok közben meghalt, a Montecuccoli-ezred fele Kassán maradt, másik Eperjesen. Bár az ezred elég gyönge volt, és nem tudott ártani, mégis sok hadat lefoglalt, mert a vidéket biztosítani kellett becsapásai ellen. Szükséges volt, hogy hadaim számának híre tartsa vissza őket, és ne vállalkozzanak arra, amit könnyen végrehajthattak volna, mert amilyen állapotban voltunk, részükről a meggondolatlanság hatását kelthette volna a meggondolatlan cselekvés. Főleg azért tartózkodtam Miskolcon, hogy kivárjam azokat a vállalkozásokat, amelyeket a merész ellenség megkísérelhet. Egyébként a tél, akármilyen ~ A témával foglalkozó önálló tanulmány: BRÓSZ KÁROLY: Miskolcz a Rákóczi forradalom alatt. 1703-1706. In: A miskolci polgári iskola 1880. évi értesítője. Miskolc. 1880. Főleg az 1706-os tanácsülés dokumentumait közli vonatkozó fejezetében: SZENDREI JÁNOS: Miskolcz város története. 1000-1800. Miskolcz, 1904. (Miskolcz város története és egyetemes helyirata. Második kötet.) 309-345. p.: ez alapján rövid összefoglalás: SIMON JÁNOS: II. Rákóczi Ferenc és Borsod vármegye. Miskolc, 1906.; számos helytörténeti adatot, dokumentumot dolgoz fel, elsősorban gazdaságtörténeti szempontból: NAGY MAGDOLNA: A szabadságharc árnyoldalai. (Terhek és sérelmek Borsod vármegyében 1703-1706 között.) In: Levéltári évkönyv, VII. Szerk.: DOBROSSY ISTVÁN. Miskolc, 1994. 63-88. p.; az események áttekintő összefoglalására Id. még: FAZEKAS CSABA: Miskolc az országos politikában. In: Miskolc története 1702-1847-ig. Szerk.: FARAGÓ TAMÁS. Miskolc, 2000. (Miskolc története ÜT/1.) 7-56. p.; 7-28. p. 3 A Rákóczi-szabadságharc dokumentumai, 1703-1704. Szerk.: BÁNKÚTI IMRE. Miskolc. 1989. (továbbiakban: BÁNKÚTI, 1989.) 23-24. p.
