A Rákóczi-szabadságharc dokumentumai Abaúj-Torna, Borsod, Gömös-Kishont és Zemplén vármegyékből 1703-1704. Emlékülés a Magyar Tudományos Akadémia Miskolci Akadémiai Bizottságának székházában 2004. május 26-án (Miskolc, 2004)

„Nemcsak a nemzetnek... Az egyetemes Európának." Emlékülés a Magyar Tudományos Akadémia Miskolci Akadémiai Bizottságának székházában 2004. május 26-án - Fazekas Csaba: II. Rákóczi Ferenc miskolci pátense a vallás ügyéről

II. RÁKÓCZI FERENC MISKOLCI PÁTENSE A VALLÁS ÜGYÉRŐL Dolgozatomban röviden át kívánom tekinteni II. Rákóczi Ferenc egy­házpolitikájának főbb vonásait a szabadságharc kezdetétől a vallásügyet törvényes alapon rendezni kívánó szécsényi országgyűlésig, különös tekintettel a Miskolcon 1704. január 27-én megjelent vallásügyi pátensben foglalt intézkedésekre. A szabadságharc egyik legfontosabb kérdéskö­rének, a vallásügynek általános áttekintésére nem vállalkozhatom, a mis­kolci pátens helyének a Rákóczi-szabadságharc első szakaszában való ki­jelölése mellett csak érintőlegesen foglalkozom általában II. Rákóczi Fe­renc vallásosságával, valamint államának egyházpolitika-történetével. 1 II. Rákóczi Ferenc a szabadságharc két fontos szakaszában tartózko­dott Miskolcon, 1704-ben illetve 1706-ban, mindkét alkalommal innen irányította államának életét, s hozott a városban a szabadságharc tár­sadalmi, politikai, gazdasági vagy éppen diplomáciai vonatkozásai szem­pontjából fontos döntéseket. E két időszak átfogó igényű feldolgozásával helytörténetírásunk meg adós, bár a szabadságharc történetével foglalkozó számos forráskiadvány, monográfia ismerteti a miskolci események - re­gionális kereteket is meghaladó - jelentőségét. A dolgozatom témájául szolgáló első, 1704 január-márciusi miskolci tartózkodás iránti érdeklődés a történetírók részéről még így is mérsékeltebbnek mondható a két­ségtelenül nagy jelentőségű 1706 január-februári miskolci tanácsüléshez Mindkét - egymással gyakran kapcsolódó - témakör bőséges szakirodalmából jelen tanulmányunkhoz használtuk a vallásosság kérdésköréhez: FRAKNÓI VILMOS: II. Rákóczi Ferenc vallásos élete és munkái. Bp., 1904.; BOROVI JÓZSEF: Rákóczi világnézetének vallásos vonatkozásai. In: Európa és a Rákóczi-szabadságharc. Szerk.: BENDA KÁLMÁN. Bp.. 1980. 297-300. p.; ROSDY PÁL: A janzenizmus a legújabb teológiai megvilágításban. In: Uo., 307-317. p.; LUKÁCS OLGA: II. Rákóczi Ferenc vallásossága a „Vallomások" tükrében. In: A Rákóczi-szabadságharc és Kö­zép-Európa. Tanulmányok a Rákóczi-szabadságharc kezdetének 300. évfordulójára. II. köt. Szerk.: TAMÁS EDIT. Sárospatak, 2003. (Sárospataki Rákóczi Múzeum Füze­tei, 46.) 253-273. p.. legújabban: KÖPECZI BÉLA: Rákóczi vallásossága. In: Uo: Rá­kóczi útjain. Bp., 2004. (Kisebbségkutatás könyvek) 9-26. p. stb. Az egyházpolitiká­hoz: FABINY TIBOR: Rákóczi és az evangélikusok. In: Rákóczi-tanulmányok. Szerk.: KÖPECZI BÉLA - R. VÁRKONYI ÁGNES - HOPP LAJOS. Bp., 1980. 365-383. p. (továb­biakban: FABINY, 1980.); ESZE TAMÁS: Rákóczi valláspolitikája. In: Európa és a Rá­kóczi-szabadságharc. Szerk.: BENDA KÁLMÁN. Bp., 1980. 285-296. p. (továbbiak­ban: ESZE, 1980.); FABINY TIBOR: Rákóczi diplomáciájának egyházpolitikai vonat­kozásai. In: Uo. 301-305. p.; FREY, LINDA and MARSHA: The Confessial Issue in International Politics: The Rákóczi Insurrection. In: R. Várkonyi Ágnes-emlékkönyv. Szerk.: TUSOR PÉTER. Bp., 1998. 432-441. p.

Next

/
Thumbnails
Contents