A Rákóczi-szabadságharc dokumentumai Abaúj-Torna, Borsod, Gömös-Kishont és Zemplén vármegyékből 1703-1704. Emlékülés a Magyar Tudományos Akadémia Miskolci Akadémiai Bizottságának székházában 2004. május 26-án (Miskolc, 2004)

„Nemcsak a nemzetnek... Az egyetemes Európának." Emlékülés a Magyar Tudományos Akadémia Miskolci Akadémiai Bizottságának székházában 2004. május 26-án - Gyulai Éva: Aszalay Ferenc a kuruc állam kancelláriáján (1703-1711)

Piacon álló udvarháza feltehetően leégett, s az Erdélyből Kassa felé tartó Rabutin császári generális elől az Aszalay család is elmenekült a városból. A család veszteségét növelte, hogy az idős családfő, az egykori alispán ekkor már súlyos betegen fekszik. Amikor 1706 szeptemberében Rabutin De Bussy császári generális szörnyű tűzvésszel pusztította el a várost, s a veszedelem elől szinte az egész város elmenekült, az Aszalayak háznépükkel Gömörben találtak menedéket, s bujdosásuk során Csetneken érte a halál 60 éves korában Aszalay Andrást 1706. október 22-én.

56 Fia a csetneki evangélikus templomban temetteti el, s gondja van rá, hogy az evangélikus pap mellé a pelsőci református lelkészt is elhívják apja végtisztességére. Családja „futása" 1709 őszén megismétlődött. 1709 novemberében nemcsak a szörnyű miskolci pestisjárvány, hanem az ellenség, a császáriak is fenyegetik Miskolcot, s a szilvási erdők után járó disznótized beszedése miatt Miskolcon tartózkodó Aszalay kénytelen cselédeivel együtt elmenekülni a városból (az ellenség jövetelének híre miatt cselédestül kiszaladtam).1 s a körömi réven keresztül a hegyaljai Berzékre menni. Itt értesül 1709. november 24-én a miskolci főbíró leveléből, hogy a németek Rimaszombat és Losonc felé visszavonultak. Közben tarcali borait helyezi biztonságba, majd december l-jén Ráday Pált tudósítja levelében „bujdosó állapota felől". Menekülésük közben pestisben hal meg Berzéken felesége féltestvére, Püspöki Erzsók. A család csak december 5-én tér vissza Miskolcra, ahol Aszalay átveszi a dézsmált sertések árát attól, akire „szaladása" előtt rábízta.

58 A bujdoscis A bujdosásra való elszánás és felkészülés Aszalaynál sem hirtelen elhatározásból, egyik napról a másikra született és zajlott le, hanem hosszabb időt vett igénybe. Feltűnő, hogy a szabadságharc utolsó teljes évében, 1710-ben milyen kevés időt töltött Rákóczi mellett, s milyen sokat otthon, Miskolcon. Ezt a távolmaradást részben szolgálata magyarázta, hiszen a katonai összeomlás utolsó időszakában az ország északkeleti részébe hátrált kuruc haderőt és államigazgatást Rákóczi többek között a " Die 5 Oetobris szállítván ki az Úr Isten Csitnek várossában, hova Rabuttin nevű generális (az ki Miskolcot 22 7-mbris azon esztendőben felégette) előtt szxdadtanak volt sokakkal edgyiitt az cselédim, néhai Aszalay András atyám uramat, temetségére (mellyet 7. ejusdem vittünk végben az csitneki templomban temettetvén az Lutheránus Ecclesia engedelmébűl az testet). HML XIII-1. 2. Gazdasági napló 1705-tól 57 HML XIII-1. 2. Gazdasági napló 1705-től, 5. 58 HML XIII—1. 2. Gazdasági napló 1705-től. 5.. VIII. B/3