A Rákóczi-szabadságharc dokumentumai Abaúj-Torna, Borsod, Gömös-Kishont és Zemplén vármegyékből 1703-1704. Emlékülés a Magyar Tudományos Akadémia Miskolci Akadémiai Bizottságának székházában 2004. május 26-án (Miskolc, 2004)

„Nemcsak a nemzetnek... Az egyetemes Európának." Emlékülés a Magyar Tudományos Akadémia Miskolci Akadémiai Bizottságának székházában 2004. május 26-án - Gyulai Éva: Aszalay Ferenc a kuruc állam kancelláriáján (1703-1711)

közeli Borsodra kivetett hadiadóval, illetve hadikölcsönnel próbálta megerősíteni, s ennek megszerzésére hűséges titkárát küldte szülőföldjére. 1710. február 9-én Rákóczi éppen a Pest megyei Aszalay-birtok, Szentmártonkáta mellett táborozott, amikor „nemzetes vitézlő Aszalay Ferenc Intimus és Senatorialis Secretariusát" megbízólevelével Borsod megyébe küldi, a hadiadó személyes beszedésére.

59 Nem tudjuk, Aszalay foglalkozott-e már ekkor az esetleges száműzetés gondolatával, de a további eseményekből úgy tűnik, készült valamire. Rákóczi levelezéséből ugyanis kiderül, hogy amikor szekretáriusa a hadiadó beszedésének ürügyén kora tavasszal Munkácson elhagyja a fejedelmet, sokáig nem tér vissza, annak ellenére, hogy Rákóczi többször is türelmetlenül sürgeti jövetelét.

60 Aszalay azonban egészen nyár közepéig halogatja a fejedelmi udvarba való visszatérését, olyannyira, hogy Rákóczi 1710. július 19-én kénytelen ismét felszólítani a megtérésre, ráadásul még a feladatát sem végezte el, hiszen a fejedelem arról érdeklődik tőle, hogy vajon Borsod megye valóban megfizette-e a 4000 Ft-os hadisegélyt.

6

' Aszalaynak mint adószedőnek nem lehetett könnyű dolga Borsodban, amelynek már nagyapja és apja is alispánja volt egykor, hiszen a megye a romlás képét mutatta, egyrészt a császáriak pusztításai, másrészt a vidéken grasszált járvány miatt. Ez a kényszerű megbízatás is hozzájárulhatott ahhoz a frusztrációhoz, amely egyre inkább elhatalmasodott rajta, hiszen a kuruc állam kancelláriáján elért kezdeti hivatali-szakmai sikerei, anyagi gyarapodása után privát sorsában is kénytelen volt megtapasztalni a szabadságharc gyors hanyatlását. Aszalay csak a nyár végén érkezik vissza a fejedelem udvarába, addig családi ügyeit intézi. 1710. szeptember l-jén Szerencsen már ő vezeti be a fejedelem levelét a kancellária jegyzőkönyvébe, majd október l-jén is Szerencsről keltez.

6- Közben Szerencsről feltehetően hazautazik Miskolcra, mert 1710. szeptember 7-én Erzsébet húga is meghal pestisben, s a járvány miatt már másnap, 8-án el is temetik bátyja költségén. Naplója tanúsága szerint október 14-én „szaladt el Miskolcról", vagyis indult száműzetésbe, anyjánál hagyva 18 Ft-ot Miskolcon.

63 Az év végén, 1710. december 12-én Kalló mezővárosban bocsátja ki a fejedelem az ünnepélyes, pecsétes menlevelet Aszalay Ferencnek lengyelországi útjára.

64 A Rákóczi felségi pecsétjével, aláírásával ellátott, pátens formában meg59 B.-A.-Z. M. Lt. IV. 501/b II. I. 836. 60 Archivum Rákóczianum I. III. köt. 374. p. 61 Uo. 450. p. 62 Uo. 531., 514. pp. 63 HML XIII-1. 2. Gazdasági napló 64 HML XIII-1. 2. III.