A Rákóczi-szabadságharc dokumentumai Abaúj-Torna, Borsod, Gömös-Kishont és Zemplén vármegyékből 1703-1704. Emlékülés a Magyar Tudományos Akadémia Miskolci Akadémiai Bizottságának székházában 2004. május 26-án (Miskolc, 2004)

„Nemcsak a nemzetnek... Az egyetemes Európának." Emlékülés a Magyar Tudományos Akadémia Miskolci Akadémiai Bizottságának székházában 2004. május 26-án - Gyulai Éva: Aszalay Ferenc a kuruc állam kancelláriáján (1703-1711)

teológiai oktatásán túl jogi ismereteiket is megalapozták, ugyanakkor némi természettudományos útravalóval is ellátták őket. Aszalay Ferenc is ezzel az útravalóval indult neki az életnek, igaz, nem minden nehézség nélkül. Elszegényedett szülei 1699-ben, feltehetően tanulmányai végeztével, újra csak a miskolci „malombeli portiót" vetették zálogba, hogy fiuk „előmenetelit... költségbeli segítséggel" mozdítsák elő.

9 Hogy a kollégiumok valóban használható tudással vértezték fel, bizonyítja, hogy 1702-ben már alkalmazásban áll egy császári ezredes, Glöcklsberg Dietrich szolgálatában, aki frissen szerzett Heves megyei uradalma prókátorának teszi meg Aszalay Ferencet. Nagy szüksége van a jogi szaktudásával keresett készpénzre, hiszen éppen ekkor zajlik Miskolc megváltakozása, s a családja ingatlanaira kivetett megváltási pénzt csak kölcsönből és részben fizetéséből tudja fedezni.

10 Az uradalmak birtokigazgatása a 16. századtól egyre képzettebb adminisztrációt kívánt, a változatos feladatok külön tisztviselői hivatalokat követeltek, s a legnagyobb birtokokon már saját jogászt is alkalmazott a tulajdonos, aki a legkülönfélébb helyeken és helyzetekben képviselte urát, de leginkább a korra jellemző birtokperek vitelénél. Aszalay tehetségét mutatja, hogy ugyanebben az időben családjának is hasznára van ügyvédi képességével, amikor anyja, Dőry Zsuzsanna anyai örökségét perli Borsod vármegyénél 1702ben." Az ügyben a vármegyéhez benyújtott kereset minden bizonnyal Aszalay kézírását hordozza, s ez az első irat, amely ritka szép gyöngybetüit tartalmazza. írása és latin fogalmazványa, a kimerítően megszerkesztett genealógia - mint a birtoklás legfontosabb jogcíme - alapján nagy erudícióval rendelkező, gyakorlott jogászként tűnik fel. A szabadságharc kezdete Az uradalmi prókátorság azonban nem tartott sokáig, Aszalayt feltehetően nem motiválta igazán a fizetett tisztviselői státus egy osztrák tábornok magánhivatalában, talán méltatlannak is érezhette, hogy birtokos nemesként mások szolgája legyen, ő, akinek már a nagyapja is Borsod alispánja volt, s akinek szintén alispánságig jutott apja országgyűléseken, követségekben képviselte vármegyéjét, intézte az ország dolgait. A borsodi Aszalay-birtokokat a Wesselényi-féle összeesküvés után konfiskálták, mert Aszalay Mátyás és Gábor, Ferenc nagybátyjai részt vettek az összeesküvésben, így a rendi ellenállás családi hagyománynak számított a famíliában. E mellett talán családja megkopott presztízsének és megrom9 HML XIII-1. 5. VIII. A/10/a 10 Gyulai Éva 2003. 31. p. 11 B.-A.-Z. M. Lt. IV. 501/a 14. köt. 1409-1420. pp., 501/c IX. V. 853.