A Rákóczi-szabadságharc dokumentumai Abaúj-Torna, Borsod, Gömös-Kishont és Zemplén vármegyékből 1703-1704. Emlékülés a Magyar Tudományos Akadémia Miskolci Akadémiai Bizottságának székházában 2004. május 26-án (Miskolc, 2004)

„Nemcsak a nemzetnek... Az egyetemes Európának." Emlékülés a Magyar Tudományos Akadémia Miskolci Akadémiai Bizottságának székházában 2004. május 26-án - Gyulai Éva: Aszalay Ferenc a kuruc állam kancelláriáján (1703-1711)

lott anyagi viszonyainak helyreállítása vihette rá Aszalay Ferencet, hogy már 1703 őszén feltűnjön a fejedelem oldalán, szeptember 14. és október 8. között ugyanis Buday Zsigmonddal együtt tanúvallatást tart Máramaros vármegye mezővárosaiban bizonyos, Rákóczit igencsak érdeklő kérdések alapján a fejedelem, illetve hadserege és mozgalma megítéléséről.

12 A tanúvallatásnál az írnoki teendőket Aszalay látja el, látjuk, hogy már legelső hivatali ténykedésével különlegesen szép kézírásával szolgálja a kuruc államot. Aszalay legelső feladatát is az írásszerv, a formálódó kancellária megbízottjaként végezte, s már ez a kiküldetése több volt egyszerű írnoki feladatnál, hiszen a kérdések megszerkesztése, a tanúk meghallgatása szintén jogi ismereteket feltételezett. Aszalay csatlakozásának részletei homályban maradnak, de nem járhatunk messze az igazságtól, ha nem hirtelen elhatározásnak tudjuk be, hanem tudatos és megfontolt döntés eredményét látjuk benne. Ezt nemcsak a későbbiek igazolják, jelesül, hogy a borsodi nemes végig kitart a kuruc állam és a fejedelem szolgálatában, hanem az is, hogy Rákóczi igen korán megjutalmazza hívét, ami esetleg egy korábbi, még a hivatalba lépésnél lezajlott megállapodás, alku eredménye lehetett. A fejedelem ugyanis már 1703. december 2-án adományban részesíti az Aszalay családot a tokaji táborból keltezett oklevelében. Érdekes, hogy a fő adományos Aszalay András, de mellette fiát is megnevezik az oklevélben, amellyel egy miskolci serház felét kapják. Ezt az üzemet az egyik miskolci Aszalay-telken vette árendába két „német", Hütter Péter és Her Mátyás. A serháznak a Her Mátyást illető felét azért adományozza a fejedelem az Aszalayaknak, mert ingatlana a bérlő „nemzetünktől való idegenkedése miatt" a kincstárra szállt.

13 A serház bérlői nem mások, mint Aszalay hitelezői, hiszen 1702-ben Her Mátyástól és Hütter Péter egri postamestertől vesz fel 100-100 Ft kölcsönt, hogy apja kifizethesse Miskolcnak a 268 Ft-ot kitevő megváltást.

14 A hitelezők feltehetően a kölcsön fejében szerezték meg az Aszalay család egyik telkének felét, ahol serházat építettek, s a fejedelem ezt az ingatlant juttatta vissza híveinek. Még egy fél év sem telt el, hogy Aszalay Rákóczi hívéül szegődött, s adósságai máris rendeződni látszottak. Egyébként az adományozás után 12 Sípos Ferenc 2003., Esze Tamás 1955. 546. p. 13 Bánkúti Imre 1989. 33-34. pp. 1 Az miskolci fundusokért... pincékért és a szegény Mátyás öcsém szőlőcskéiért én fizettem meg az Királyi Fiscustul megvett redemptionale quantumban kétszáz német forintokat, mellyeknek százát Hevesen néhai Her Mátyás úrtúl néhai Glöckelsperger Detrick által rendeltetett prókátorságbéli conventiomra vettem fel százat, százat pedig kölcsön néhai Hütter Péter komám úrtúl... HML XIII-1. 5. doboz VI11/39. Közli: Gyulai Éva 2004/b