A Rákóczi-szabadságharc dokumentumai Abaúj-Torna, Borsod, Gömös-Kishont és Zemplén vármegyékből 1703-1704. Emlékülés a Magyar Tudományos Akadémia Miskolci Akadémiai Bizottságának székházában 2004. május 26-án (Miskolc, 2004)

„Nemcsak a nemzetnek... Az egyetemes Európának." Emlékülés a Magyar Tudományos Akadémia Miskolci Akadémiai Bizottságának székházában 2004. május 26-án - Gyulai Éva: Aszalay Ferenc a kuruc állam kancelláriáján (1703-1711)

ASZALAY FERENC A KURUC ÁLLAM KANCELLÁRIÁJÁN (1703-1711) II. Rákóczi Ferenc, az erdélyi fejedelmek és fejedelemségük örököse, a Német-Római Birodalom hercege, hercegi hitvesével oldalán Sáros vármegye főispánja, számos uradalom ura, aki műveltsége, családi hagyományai, érdeklődése és címei, hivatala, valamint roppant birtokainak igazgatása folytán a szakszerű igazgatás, hivatali és uradalmi adminisztráció ismerője, gyakorlója volt, már mozgalmának, majd szabadságharcának kezdetén építeni kezdi államát, annak hivatali rendszerét. Nagy súlyt fektetett a kibontakozó rendi, majd konföderációs állam kancelláriájának megszervezésére, amely a rendiség utolsó századai folyamán Európa abszolutista monarchiáiban írásszervből egyre inkább olyan modern kommunikációs-igazgatási hivatal lett, amely nemcsak végrehajtója, hanem alakítója is a döntéshozó(k) hatalmi elképzeléseinek. A kancelláriát a szabadságharc egyéb - így: a szenátus, az országgyűlés, a tanácsok, a hadvezetés, sőt a fejedelmi méltóság és hatalom - intézményeivel együtt állandó változás, formálódás jellemezte, az a rendi abszolutizmusból fakadó jellemzője azonban végig megmaradt, hogy működésében és működtetésében nem váltak el a fejedelem és a rendek, illetve az ezeket képviselő kuruc főurak jogosítványai, így nem tisztázódott véglegesen és egyértelműen a hatalom - sokszor egyébként írásban, sőt alkotmányban is deklarált - megosztása. Rákóczi, mint a szabadságharc és az állam megkérdőjelezhetetlen vezetője, feje, ugyanakkor uralkodó a kancelláriára, illetve annak különböző hivatalaira, hivatalnokaira is alapvető befolyással volt, az adminisztráció tagjai közvetlenül is szolgálatára álltak. Ennek ellenére és előzetes állami adminisztrációs gyakorlat híján, mind a fejedelem, mind hivatalnokai igyekeztek a kívánalmaknak megfelelő, a modern államvezetés elveivel megegyező, jól működő kancelláriai gépezetet létrehozni, melynek egyik fontos „fogaskereke" lett egy alig harmincéves fiatalember, Aszalay Ferenc. Tanulóévek A Rákóczi-szabadságharc államának szolgálatára senki sem készülhetett fel, hiszen a rendi mozgalmak, illetve a 17. század végi felkelések ellenére nem lehetett sejteni, hogy a 18. század elején, a török kiűzését követő Habsburg-berendezkedés idején majdnem egy évtizedig a bécsi udvar mellett egy másik hatalmi centrum, egy másik állam is egzisztálni fog Magyarországon. Rákóczi adminisztrációjába általában gyors döntés alapján kerülnek be a hivatalnokok, a döntés közvetlen motivációja azon-