A Rákóczi-szabadságharc dokumentumai Abaúj-Torna, Borsod, Gömös-Kishont és Zemplén vármegyékből 1703-1704. Emlékülés a Magyar Tudományos Akadémia Miskolci Akadémiai Bizottságának székházában 2004. május 26-án (Miskolc, 2004)

„Nemcsak a nemzetnek... Az egyetemes Európának." Emlékülés a Magyar Tudományos Akadémia Miskolci Akadémiai Bizottságának székházában 2004. május 26-án - Gyulai Éva: Aszalay Ferenc a kuruc állam kancelláriáján (1703-1711)

ban sokszor rejtve marad, így Aszalay Ferencnél is, aki már a kezdeti hónapokban a felkelők szolgálatába áll. Aszalay tagja annak a felső-magyarországi kis- és középnemesi rétegből rekrutálódott kuruc hivatalnoki karnak, amelyre különben elsősorban a vármegyénél várt a karrier lehetősége, jegyzői, esküdti, követi, szolgabírói minőségben, a csoport felső rétege adta a megyék alispánjait. A birtokaiból megélni nem tudó, de az adminisztráció iránt elkötelezett nemesi réteg esetleg kamarai vagy uradalmi, ritkán városi szolgálatban próbálkozott megélhetését biztosítani, egyikük-másikuk a papi-tanári foglalkozásra is hajlandó volt. Aszalay is ebből a rétegből került ki, mégpedig mindenképpen a vármegyei elitből, családja a 17. században emelkedett a borsodi nemesi univerzitás soraiba, s kiváló képviselői már a 17. század közepétől viselik a vármegyei hivatalokat.

1 A család felfelé ívelő karrierje azonban éppen Aszalay Ferenc apja, András (1646-1706) sorsában tört meg, aki ugyan alispán volt, többször viselte a vármegye követi tisztét, de birtokai, melyeket a nagyhatalmú és egyre tehetősebb család tagjával, Dőry Zsuzsannával történt házassága révén is szerzett, jórészt kicsúsznak kezei közül, nem kis részben éppen a 17. századi Habsburg-ellenes rendi mozgalmak okozta zűrzavar folytán. Fiát apja szerencsétlen sorsa hajtja, sőt kényszeríti egy másfajta életpálya felé, egyrészt, hogy szüleit és testvéreit eltarthassa, másrészt, hogy az elveszett birtokokat visszaszerezhesse. Ugyanakkor a hivatali pálya részben az ősök által gyakorolt, s így neki is kijelölt út volt, az ehhez szükséges orientációt és részben műveltséget hazulról nyerhette Ferenc a miskolci Piacon álló udvarházban apja és a Dőry-rokonok oldalán. A kancelláriai szolgálat már a hierarchia legalsó szintjén is biztos írásés fogalmazáskészséget feltételezett, mind magyar, mind latin nyelven, nem beszélve a jogi ismeretekről, törvény tudásról. Kérdés, hogy a 17. század végén hol szerezhette meg ezeket egy borsodi nemes? Alsófokú oktatásban mindenképpen Miskolcon részesült, hiszen a középkori eredetű iskola, amely a 16. század második felétől református intézmény lesz, neves hely volt a 17. században. Aszalay az 1680-as években járhat ide öccsével, Mátyással együtt. A miskolci iskola után a családi tradíció a pataki kollégium felé irányította az ifjú Ferencet. A pataki iskola azonban 1672 óta száműzetésben volt, miután Apafi Mihály fejedelem befogadta a Báthori Zsófia által elűzött protestáns diákokat a Nagyenyedre költözött egykori gyulafehérvári református kollégium épületébe.

2 Aszalay Ferenc is ide iratkozik be, a matrikula szerint 1693. szeptember 30-án veti alá ' Aszalay családjáról bővebben: Gyulai Éva 2003. 9-27. pp. 2 Koncz József 1896., Hörcsik Richárd 1998. 34-36. pp.