A Rákóczi-szabadságharc dokumentumai Abaúj-Torna, Borsod, Gömös-Kishont és Zemplén vármegyékből 1703-1704. Emlékülés a Magyar Tudományos Akadémia Miskolci Akadémiai Bizottságának székházában 2004. május 26-án (Miskolc, 2004)

„Nemcsak a nemzetnek... Az egyetemes Európának." Emlékülés a Magyar Tudományos Akadémia Miskolci Akadémiai Bizottságának székházában 2004. május 26-án - R. Várkonyi Ágnes: Rákóczi tanácsülései Miskolcon 1704, 1706

adóztatni nem lehet.

51 Vagyis elfogadta Platthy és Bulyovszkyék javaslatát. Elvileg. Gyakorlatban azonban számolni kellett több körülménynyel. A nemesség már régen nem egységes sem gazdaságilag, sem foglalkozását tekintve. Az ónodi országgyűlés törvényét a nemesség megadóztatásáról is csak nagyon alapos előmunkálatok után hozzák majd meg. A Szenátus végül elfogadta, hogy csak a jobbágyságra nem vethetnek ki adót. Áthidaló megoldásokat választottak. Megegyeztek abban, hogy a nemes vagy zsoldost állít, vagy fizet 10fr-t az állam kasszájába.A nemesség különböző csoportjai nem fogadták egyöntetű lelkesedéssel a végzést. Mégis Rákóczi 1706. február 9-i rendeletében, amikor Pekry Lőrinc tábornokot megbízza, hogy Erdélyben is készítse elő a közadózást, azt írja, mutasson a magyarországiak példájára, akik „bizonyos pénzbeli kontributiónak impositióját (kivetését) örömest és nagy kedvvel magokra vállalták. "

52 Általános hadi mustrát rendeltek el és a vármegyéket zsoldosok kiállítására kötelezték. Ezekre a több részletkérdést felölelő rendelkezésekre csupán utalhatunk. Összességében ezek is az állandó hadsereg kifejlesztése irányába mutattak." Ide illeszthető a vármegyénkénti zsoldosállításról a vármegyei kapitányok számára készült datálatlan Instruction amelyen 19 vármegye neve áll és 7. pontja így szól: „Hogy penig ebben is az népnek kedve indíttassék, mindenütt promulgáltassa (közhírré tétesse), hogy valakik collectqtióban proscripta modalitate fölvétetvén, az szolgálatban álhatatosan megmaradnak, hacsak magok szánt szándékkal vissza nem akarnak menni elinteni lakó helyekre, bizonyos föld adatik letelepedésekre és minden jobbágyi szolgálattól s kötelezettségiül maga személyében és maradékiban fölszabadítanak. "

>4 Tartalmában a szécsényi országgyűlés végzéseinek 20. felolvasott, de kinyomtatásra nem került, hivatalosan törvénybe nem iktatott pontjához áll közel és a miskolci tanácsülésnek a vármegyénként sereggyüjtést elrendelő döntésével mutat rokonságot. A kérdés azonban további vizsgálatot kíván. 51 Emlékiratok, 374-375. 52 Idézem: Az. új magyar államért. In KÖPECZI Béla - R. VÁRKONYI Ágnes II. Rákóczi Ferenc. Harmadik kiadás. Budapest, 2004, 294. ' Forgách Simon rendelkezései: Miskolc, 1706. február II. A „reguláris regimentek számára kívántató lovakról". Forgách Simon Miskolc. 1706. február 14.. Csáky István rendelkezése, hogy a katonaságnak „ex cassa regni " fizetése ügyében Miskolc. 1706. január 30. Mindhárom rendeletet Nagy Iván másolati gyűjteményéből idézem. Nógrád vármegye levéltára. Nagy Iván másolatai. Fasc 1705-1706. Továbbá Károlyi Sándornak a zsoldosok állításáról Miskolc, 1706. február 18. KO. V. 398-399. ' Az. hajdúk collectatiojárul vármegyei kapitányok Instrukciója. S.d. OSZKK. Fol Hung 1389, fasc. 7. (1707) fol 370-375.