A Rákóczi-szabadságharc dokumentumai Abaúj-Torna, Borsod, Gömös-Kishont és Zemplén vármegyékből 1703-1704. Emlékülés a Magyar Tudományos Akadémia Miskolci Akadémiai Bizottságának székházában 2004. május 26-án (Miskolc, 2004)

„Nemcsak a nemzetnek... Az egyetemes Európának." Emlékülés a Magyar Tudományos Akadémia Miskolci Akadémiai Bizottságának székházában 2004. május 26-án - R. Várkonyi Ágnes: Rákóczi tanácsülései Miskolcon 1704, 1706

közben „Horvátországnak is irattassék, és hivatassék ad confederationem."

43 Ami gyakorlatilag azt jelentette, hogy az 1704. évi kezdeményezés után újra megpróbálják: Horvátország kössön konföderációt Magyarországgal. Az Erdélyi Fejedelemség ügyében a béketárgyalások miatt is késedelem nélkül kellett dönteni. A szécsényi országgyűlés törvényben mondta ki (art 11), hogy a Magyar Konföderáció és az Erdélyi Fejedelemség egymás nélkül nem köt békét. Zsibó után a helyzet megváltozott. Erdélyt megszállták a császári csapatok. Ezért Rákóczi kormányzókörével úgy döntött, hogy a kibujdosott nemesek hívjanak össze országgyűlést Máramarosban, mivel ez is a Fejedelemséghez tartozik, alakítsák meg a konföderációt és ez kössön szövetséget velük, s ezek után Rákóczi, a választott Erdélyi Fejedelem megbízólevelet ad a béketárgyaláson részt vevő erdélyi küldöttek számára. Ráday Pálnak azonnal ,/őbenjáró ügyben" kellett Erdélybe mennie, és ugyancsak „a miskolci tanácskozásról Vay Ádámot és Kálmánczay Istvánt küldik ki" az erdélyi rendek március 8-án megnyíló huszti országgyűlésének előkészítésére.

44 A február 10-i ülésen hangzott el a javaslat: „Erdélybül bujdosóban lévő magyarokhoz ablegatio, colligatióra invitálni cum confoederatis"

45 A hadsereg reformjával a tanácskozás behatóan foglalkozott. Az alaposan előkészített javaslatok alapján több döntést hoztak. Ez gyakorlatban az ütőképes reguláris hadsereg kialakítását szolgálta. A reguláris hadsereg megteremtését az első, 1704 elején megtett lépések után a szécsényi országgyűlésen folytatták, de a katonai törvénykönyv kidolgozása és a jobbágyszármazású katonák szociális státusának rendezése abbamaradt, annak ellenére, hogy első fogalmazásban már felolvasták: a földesurak nem hívhatják vissza hadba állt jobbágyaikat és a jobbágykatonák letelepedésére szabad helyeket létesítsenek.

46 Herbeville generális erdélyi hadjárata miatt az országgyűlést hirtelen be kellett rekeszteni. Mint minden csatavesztés, a zsibói különösen új aktualitást adott a hadsereg reformjának.

47 A február 6-i ülésen éjjel tíz óráig olvasták fel az általános 43 KO, V. 387. 44 Ráday-iratok I. 506-507. 45 KO, V. 390. 'Csécsi János naplója. In: Rákóczi Tükör. Naplók, jelentések, emlékiratok a szabadságharcról. A kötet anyagát felkutatta, válogatta, szerkesztette, az előszót és a naplókereteket bevezető kistanulmányokat írta KÖPECZI Béla és R. VÁRKONYI Ágnes. A jegyzeteket írta BÁNKÚTI Imre. Budapest, 1973, II. kötet 174. R. VÁRKONYI Ágnes: Rendhagyó országgyűlés Szécsényben. In: A szécsényi országgyűlés 1705-ben. Szerk. PRAZNOVSZKY Mihály 44-46. 47 A vesztes csaták és a regularizálás újabb és újabb hulláma közötti összefüggésre: SÁGVÁRI György: Kuruc regularizálás ( 1704-1706). Az államiság megőrzése, 2003, 189-228.