A Rákóczi-szabadságharc dokumentumai Abaúj-Torna, Borsod, Gömös-Kishont és Zemplén vármegyékből 1703-1704. Emlékülés a Magyar Tudományos Akadémia Miskolci Akadémiai Bizottságának székházában 2004. május 26-án (Miskolc, 2004)

„Nemcsak a nemzetnek... Az egyetemes Európának." Emlékülés a Magyar Tudományos Akadémia Miskolci Akadémiai Bizottságának székházában 2004. május 26-án - R. Várkonyi Ágnes: Rákóczi tanácsülései Miskolcon 1704, 1706

szegény öreg szolgálójának.... Azon edgy ifjacskámnak Nagyságod kegyelmessége által aló szabadulásában örvendeztessen meg... "

29 Az országépítés fáradságos munkája mellett itt Miskolcon dolgozzák ki Ráday Pál és Okolicsányi Mihály titkos diplomáciai utasítását. Innen küldenek csatlakozásra szólító pátenst Horvátországnak. Mindennek hordereje azonban csak a továbbiak ismeretében derül ki. A MISKOLCI PÁTENS ,Az 1706. (évet) a szenátus ülésének megnyitásával kezdtem, amelyet január havára tűztem ki Miskolcra" - idézte vissza Emlékirataiban Rákóczi, s rendkívül hosszan számol be az 1706. január 25-re összehívott tanácsülés-sorozatról.

30 Tárgyalásairól a szabadságharc első történeti összefoglalásai óta tud a tudomány.

31 Mivel foglalkozott? Töredékes, ellentmondó vélemények alakultak ki róla. Sőt a szabadságharcot csak fegyveres harcnak tekintő felfogások jóvoltából ki is esett az emlékezetből. Rákóczi Emlékirataiban a béketárgyalások kérdését emelte ki, és azt hangsúlyozta, hogy a rézpénz ügyében a vele szemben ellentétes álláspontot elfoglaló szenátorokat sikerült meggyőznie. Thaly Kálmán, mivel a béketárgyalások megindítását 1705. október 6-i előkészítő tapogatódzásától számította, főmüvében, a Bercsényi család története 1892ben megjelent III. kötetének lapjain megtévesztő címmel illesztette be a szabadságharc történetébe: A nagyszombati béketárgycdások kezdetétől a miskolci tanácskozmányokig. Egy általa feltárt jegyzőkönyv másolata alapján közölte a tárgyalásokat és Bercsényi meghatározó szerepét, Rákóczit befolyásoló hatását hangsúlyozta.

32 1897-ben kiadásra került egy másik jegyzőkönyvszerü feljegyzés Károlyi Sándor tollából a napirendi pontokhoz fűzött véleményével, votumával együtt. Ebből kiderül, hogy a tanácskozásokon éles viták „pro et contra discursusok" során alakultak ki Kuruc vitézek folyamodványai, 1955. 115-116. Emlékiratok AR. III/l. 374-376. 31 Histoire des Révolutions de Hongrie où l'on donne une idée juste de son légitime gouvernement. Avec les Mémoires du Prince François Rakoczy sur la guerre de Hongrie depuis 1703 jusqu'à sa fin et ceux du comte Betlem Niklos sur les Affaires^de Transylvanie, 1-6. köt. (Hága, 1739.). III. 133. 173-187. - HORVÁTH Mihály Magyarország történelme. Hatodik kötet. Budapest, 1872. 427-430. 32 A jegyzökönyvet Thaly a lelőhely pontosabb megadása nélkül közli: .A miskolci tanácsülések még eddig ismertetve nem volt 6 íves jegyzőkönyvének egykorú másolati példánya kézirat gyűjteményemben. THALY: Bercsényi család III. 519/2. Sem ez a másolat, sem az eredeti eddig nem került elő, a Thaly-gyüjteményből hiányzik. OSzKK Fol Hung 1389, Fase 5 (1706). Összegező véleménye: „Bercsényi gróf irciny adó befolyása nem is téveszté el hatását Rákóczira. " i.m. 520.