A Rákóczi-szabadságharc dokumentumai Abaúj-Torna, Borsod, Gömös-Kishont és Zemplén vármegyékből 1703-1704. Emlékülés a Magyar Tudományos Akadémia Miskolci Akadémiai Bizottságának székházában 2004. május 26-án (Miskolc, 2004)

„Nemcsak a nemzetnek... Az egyetemes Európának." Emlékülés a Magyar Tudományos Akadémia Miskolci Akadémiai Bizottságának székházában 2004. május 26-án - R. Várkonyi Ágnes: Rákóczi tanácsülései Miskolcon 1704, 1706

az álláspontok.

33 Szederkényi Nándor Miskolc története monográfiájában Károlyi leírását bemásolva az esemény „országos jelentőségét" hangsúlyozta.

34 Márki Sándor nagy Rákóczi-életrajzában a címadásban követte Thalyt: A nagyszombati békealku a miskolczi tanácsülésekig, de legfőbb célját „a honvédelem alaposabb szervezésében" jelölte meg.

35 Ezek az ellentmondások azonban eltűnnek, ha nem a hagyományos kuruc-labanc szemléletet érvényesítjük, és a szük körbe zárt Habsburg-magyar ellentét szempontjai helyett Rákóczi állampolitikai céljainak európai összefüggésében vizsgáljuk. A tanácskozás jelentőségére az előkészületekből is következtethetünk. A térségben csapatokat vontak össze, nagyobb mennyiségű élelemről is gondoskodtak.

36 Hivatalos volt a Magyar Konföderáció teljes vezetői kara, a szenátorok, a Gazdasági Tanács munkatársai. Talán erdélyiek is.

37 Meghívást kaptak a béketárgyalások megindításának előzményeivel foglalkozó angol és holland mediátorok, és a szenátorok feleségei is. A szécsényi országgyűlés óta az első tanácskozást Rákóczi tehát jelentős és protokolláris eseménynek is szánhatta.

38 A tanácskozás anyagát Ráday Pál kancellár készítette elő. Ennek töredékesen ismert anyaga szerint a tárgyalás pontjait alaposan kidolgozták. Azok a szenátorok, akik nem tudtak eljönni, írásban kapták meg és egyes pontjaira írásban válaszoltak. Erre vall a miskolci „confoderális consultációra" induló Bercsényi Miklós generális még Rusztról 1706. január 12-én kelt hosszú írása.

39

. 33 Károlyi Sándornak az ország politikai és hadi kérdéseiről készített véleménye és fejtegetései a miskolczi gyűlés előtt 1706. január 22. Továbbá: Károlyi Sándor feljegyzései a miskolczi tárgyalásokról és némely azután lett dolgokról. 1706. jan. 30. -febr. 18-ig. Mindkettő kiadva: KO. V. 364-374. 381-392. 34 SZEDERKÉNYI Nándor: Miskolc város történele. Miskolc 1904. II. köt. 326342. 35 MÁRKI Sándor. II. Rákóczi Ferenc. Budapest. 1907 I. köt. 64. 36 Rákóczi utasításai az Ónodhoz rendelt Abaúj, Zemplén, Borsod, Torna, Ung, Ugocsa, Gömör vármegyék „compániájáról" és ellátásukról. Beregszász, 1705. december 21, Munkács, 1705. december 30. OSzKK Fol Hung 978, fol: 489-490, 528. 529. Vö: A Rákóczi-szabadságharc történetének dokumnetumai. Gyűjtötte és összeállította BÁNKÚTI Imre. Miskolc, 1990. 130-131. 37 Bartha András itélömester 1707 december 22-én kelt hosszú levelében utal rá, hogy az itt leírt gondolatait, azt, hogy a magyarországi és erdélyi viszonyokról részletesen tájékoztatni kell a külföldi hatalmakat, akkor akarta elmondani, amikor Miskolcon volt, de akkor látta, hogy „Felséged bölcs elméje ezen gondolatokat járta." OSzKK Fol Hung 1389, Fase 7 (1707) fol 236-238. 38 Ráday Pál levele feleségének, Kajali Klárának. Miskolc. 1706 január 21. Ráday-iratok. I. 506. 39 Az írást nyilván elfogták, így kerülhetett Esterházy Pál nádor iratai közé: MOL P- 25 Pál nádor iratai 95. kötet 9706 .