A Rákóczi-szabadságharc dokumentumai Abaúj-Torna, Borsod, Gömös-Kishont és Zemplén vármegyékből 1703-1704. Emlékülés a Magyar Tudományos Akadémia Miskolci Akadémiai Bizottságának székházában 2004. május 26-án (Miskolc, 2004)

„Nemcsak a nemzetnek... Az egyetemes Európának." Emlékülés a Magyar Tudományos Akadémia Miskolci Akadémiai Bizottságának székházában 2004. május 26-án - R. Várkonyi Ágnes: Rákóczi tanácsülései Miskolcon 1704, 1706

maradt nagyanya segélyt kér. Egész seregek sérelmezik, hogy otthon maradt családjukat a földesurak terhelik. Soltész László, Balogh Gábor és Kövesdi György seregeik közös folyamodványa Rákóczi ígéretének beváltását követeli: „mikor Isten Nagyságodat mi közinkben Magyar Országhra ki hozta az szegény magyar nemzetnek igája alól fel szabadítására, akkor azt fogatta Nagyságod, hogy valaki Nagyságod mellett fegyvert köt, minden féle úr dolgától, adózástól és szer járástól immitnitáltatnak", mégis a földesurak otthon maradt családjukat tovább terhelik.

26 A fejedelmi válaszok konkrétak, sok esetben, mint ebben is, már országos rendelkezésekre, politikai elvekre hivatkoznak. A rácok támadásának kitett Tolna város megkapta a hajdú város okéhoz hasonló szabadságot, a sebesült katona pénzt a borbély kifizetésére, a ruhátlanok posztót, az egri katonák családjai 3000 köböl gabona segélyt. Volt, amikor a fejedelem az ügy kivizsgálását kérte, más esetben türelemre intett, vagy szigorral fegyelmezett szolgálatot kívánt. Bizonyos, hogy az ezekből a kérvényekből áradó mindennapi valóság további országépítő munkát követelt, a bizalom, elvárás és szeretet roppant felelősségével együtt. A kérvények nagy szükségről, holtig tartó elkötelezettségről is beszélnek. Csodálatos a jókívánságok skálája. Előfordul az egyszerű katonabeszéd: ragadja nyakon ellenségét. Változatosak a katolikus, a protestáns szellemiségű és az országos elvárást sugalló jókívánságok: „a mennybéli Isten örökkévaló jókkal jutalmazza, koszorúzza",

21 „Isten Nagyságodat....szerentsés, boldog, hosszas országlással áldja meg", „győzedelmeztesse minden ellenségül."

2

* És az egyik legszebb jókívánság, ami elhangzott háromszáz évvel ezelőtt Miskolcon: „Kívánván az Úr Isten Nagyságodat szegény nemzetünk régi szabadságának helyre állításában, minden el lenségi ellen diadalmasson boldogítsa. " Ezzel egy helybéli édesanya, aláírása szerint özvegy Miskolci Szűcs Mátyásné zárta kérvényét: Fia „édes hazánk szabadulása mellett fegyvert kötött." Hogy pontosan mikor, azt nem lehet tudni, mert Rákóczi még 1703. november 12-én kelt határozatában megengedte, hogy Miskolcról ,feles számú százan" fegyvert kötött lakosai közül elegendően otthon maradjanak a város védelmére. Szűcs Mátyásné a már több mint fél esztendeje rab fia, Péter érdekében fordult a fejedelemhez: „az sok szegény raboknak szorultságok miatt nem hiszem, hogy keserves éhei hálással meg ne öltessék...ne tegye le Nagyságod szánakozás nélkül ezen siralmasson benyújtott supplie átioját ' A válasz kelte: Miskolcz, die Februári Anno 1704. Kuruc vitézek folyamodványai, 1955. 133. 27 Kuruc vitézek folyamodványai, 1955, 140. "

8 Kuruc vitézek folyamodványai, 1955, 129., 121