A Rákóczi-szabadságharc dokumentumai Abaúj-Torna, Borsod, Gömös-Kishont és Zemplén vármegyékből 1703-1704. Emlékülés a Magyar Tudományos Akadémia Miskolci Akadémiai Bizottságának székházában 2004. május 26-án (Miskolc, 2004)
„Nemcsak a nemzetnek... Az egyetemes Európának." Emlékülés a Magyar Tudományos Akadémia Miskolci Akadémiai Bizottságának székházában 2004. május 26-án - R. Várkonyi Ágnes: Rákóczi tanácsülései Miskolcon 1704, 1706
Lakosságának belső ellentéteit a végletekig kiélezték a különböző adó-, kereskedelem-, birtokügyi, a katonai, iskolai, városi, továbbá az egyházi, vallási, etnikai megkülönböztetéssel járó intézkedések. Helyi felkelések robbantak ki, fegyverrel ugyan ezeket leverték, de ha Rákóczi nem fogadja el a tiszaháti felkelők hívását, az ország véres polgárháborúba fullad. A másik válasz úgy szólt, hogy létre kell hozni az önálló Magyarországot. Erre azonban csak szabadságharccal nyílhatott út. Nagy kockázatokat vállalva a Királyi Magyarország és az Erdélyi Fejedelemség államiságának megvédéséért, önrendelkezésének biztosításáért. Együtt járt ezzel, hogy új államrendszert kell felépíteni. 1703-ban a Királyság főméltóságviselői, a Dunántúlon és az ország nyugati részén birtokos főurak a király oldalán, az erdélyi fejedelemségéi Rabutin császári generális szebeni fogságában maradtak. Hadseregszervezés, ellátás, a gazdasági erők mozgósítása, és mindenekelőtt az európai jelenlét legitimációt, intézményeket, államszervezetet kívánt. Mivel a tervek már korábban készen voltak, az állam kiépítése a szabadságharc kezdetével együtt indult. A tokaji táborból Rákóczi már kancelláriával, kormányzótestületével, az Udvari Tanáccsal, udvartartási renddel és önmagukat Magyar Konföderációnak nevezve indult Miskolcra. Az országszervezés második lépése, országos érvényű döntések sora. Ez történt Miskolcon 1704 elején. Miskolc Rákóczi első városi államkormányzási székhelye. Miért választotta az Avas-alji várost, Borsod vármegye központját? Katonai, stratégiai meggondolásokra vall, hogy a város fontos útvonalon, a Sajó völgyében fekszik. Természeti környezete védelmet biztosított: a Bükk hegység, a másik oldalon a Sajó, odébb a Bódva, és a Tisza. A folyóvölgyet két vár, Szendrő és Ónod tartotta ellenőrzése alatt. Meghatározó lehetett a város lakosságának korai csatlakozása, és hogy annak idején, a Wesselényi-szervezkedés egyik bázisát alkotó Borsod vármegyében a birtokos köznemesség soraiból többen már korán jelen vannak Rákóczi katonai és állami intézményeinek vezetői között. 7 Feltehetően már 1703 őszén eldőlt, hogy az államszervezés központja Miskolc lesz. Erre vall, hogy Rákóczi 1703. november 12-én Szepesi Jánost nevezte ki fő7 A Borsod vármegyei nemességről is újszerű képpel, levéltári kutatások alapján: GYULAI Éva: Egy borsodi nemes Rákóczi oldalán - Aszalay Ferenc (1674-1729) udvari szekretárius életútja. In: A Rákóczi-szabadságharc és Közép-Európa. Szerk.: TAMÁS Edit. Sárospatak, 2003. II. köt. 7-8,32.