A Rákóczi-szabadságharc dokumentumai Abaúj-Torna, Borsod, Gömös-Kishont és Zemplén vármegyékből 1703-1704. Emlékülés a Magyar Tudományos Akadémia Miskolci Akadémiai Bizottságának székházában 2004. május 26-án (Miskolc, 2004)

„Nemcsak a nemzetnek... Az egyetemes Európának." Emlékülés a Magyar Tudományos Akadémia Miskolci Akadémiai Bizottságának székházában 2004. május 26-án - R. Várkonyi Ágnes: Rákóczi tanácsülései Miskolcon 1704, 1706

postamesternek és elsőként Borsod vármegyében szervezik meg a postavonalakat.

8 Az Udvari Tanács, a Consilum Aulicum szervezése már a tokaji táborban elindult, testületté Miskolcon lett és itt kezdte meg rendszeres munkáját.

9 Tagjai müveit köznemesek, zömében protestánsok és Nógrád vármegyéből vagy a környező vármegyékből valók. Török András, Nógrád vármegye alispánja, Ráday Pál, a vármegye jegyzője, amint megjelent Rákóczi tokaji táborában, a fejedelem secretáriusa lett, s ő fogalmazta a Manifestumot. Kajali Pál Hont vármegye alispánja, neves ügyvéd, Ráday menyasszonyának apja, akit majd így is neveznek: „Rákóczi messzelátó szeme világa." Továbbá Bulyovszky Dániel, nógrádi jegyző, Gerhard György, korábban Thököly híve volt, Labszánszky (Lapszánszky) János az árvaváraljai uradalom jószágkormányzója, Radies András az ország északkeleti végéről származik, pályáját mint Kassa város magisztrátusának titkára kezdte, már Zrínyi mozgalmában is részt vett, megjárta Regensburgot és Munkács kapitányi tisztjét látta el az ostrom idején. Radvánszky János apja, Radvánszky György az eperjesi törvényszék egyik áldozata. Platthy Sándor különleges közgazdasági műveltséggel rendelkező ügyvéd Turóc vármegyéből, Vay Ádám Szabolcs vármegye legtekintélyesebb családjának tagja, Rákóczi udvari főkapitánynak nevezte ki. Báró Hallenbach Gottfried orvos, bányászati szakember, kereskedő, a kor legjelentősebb magyar tőkés vállalkozója. Jánoky Zsigmond már mint Thököly követe járt Lengyelországban. Többségük református és evangélikus, de feltűnik közöttük katolikus is, mint Spáczay Gábor nyitrai apátkanonok. A Tanács önmagát az ország képviselőjének mondta, a vármegyék „minisztériunV'-nak nevezték, a francia követ „államtanács"nak (Conseil d'État) hívta. Tanácsadó és végrehajtó testület a fejedelem mellett. Először Miskolcon van a testület viszonylag nagy számban és tartósan együtt. Már többségben lebonyolították az egyik legkényesebb feladatot: kiszálltak a vármegyei és városi tisztújításokra és 8 Szepesi János főpostamesteri megbízása és rendelet Borsod vármegyében a lóváltóhelyek felállítására. Közli KAMODY Miklós: A Rákóczi-szabadságharc postája (Válogatott iratok) Vaja 1981, 33-35. Továbbá Rákóczi rendeletei: 1703. november 12. tokaji tábor. OSzKK Fol Hung 1389, Fase 2 1703. fol 12. - Rákóczi országos rendelete: 1703. nov. 14., tokaji tábor. MOL G 16. A Rákóczi-szabadságharc levéltára 1/2/a 4 Többször írtam óla: A tokaji és a miskolci táborban. In KÖPECZIR. VÁRKONYI. 1955. 134-135. Rákóczi állama és Nógrád vármegye. In: Nógrád vármegyei Múzeumok évkönyve. Salgótarján, 1976. 39-62. - Rákóczi állama. In: Az államiság védelmében. Budapest, 2003. 244-245. - Vö: HECKENAST Gusztáv: //. Rákóczi Ferenc Udvari Tanácsa. A Herman Ottó Múzeum Evkönyve. Szerk. VERES László. VIGA Gyula. Miskolc. 1999. 559-570.