A Rákóczi-szabadságharc dokumentumai Abaúj-Torna, Borsod, Gömös-Kishont és Zemplén vármegyékből 1703-1704. Emlékülés a Magyar Tudományos Akadémia Miskolci Akadémiai Bizottságának székházában 2004. május 26-án (Miskolc, 2004)

„Nemcsak a nemzetnek... Az egyetemes Európának." Emlékülés a Magyar Tudományos Akadémia Miskolci Akadémiai Bizottságának székházában 2004. május 26-án - R. Várkonyi Ágnes: Rákóczi tanácsülései Miskolcon 1704, 1706

RÁKÓCZI TANÁCSÜLÉSEI MISKOLCON 1704, 1706. Rákóczi 1704. január 18.- március 2. és 1706. január 21. - február 18. között tartózkodott Miskolcon.

1 Alig több mint két hónapot töltött a városban. Dokumentumok sokasága tanúskodik mégis mindarról, amit munkatársaival itt elhatározott, döntött és kezdeményezett.

2 1704 elején válik nyilvánvalóvá az ország és a világ számára, hogy Rákóczi államot szervez, Miskolcra ide futnak be az addig ismeretlen Magyarország kérései és innen indul borkereskedőnek álcázva Ráday Pál, a fejdelem frissen kinevezett titkára külső országokba. 1706 februárjában pedig a várost úgyszólván egész Európában emlegetik, neve Bécs, London, Varsó térségei között forog. Mert mindaz, ami itt történt, országos, sőt egyetemes jelentőségű. Egyszerűbben fogalmazva a következőkben arról lesz szó, mi történt Miskolcon 1704 és 1706 havas februárjaiban. Országépítés, reformok és diplomácia. Mindaz, amihez Miskolc a 18.század hajnalán teret, keretet, vendéglátást adott.

3 Méltó lenne három évszázad múltán végre megemlékezni róla akkor is, ha csupán Rákóczi egyik legszebb, bár tud' A tanulmányban összefoglaltak az OTKA T/037638 számú pályázat keretében végzett kutatások eredményei. Rákóczi miskolci tartózkodásának korábban összekuszált idejét rekonstruálta: ESZE Tamás: Kuruc vitézek folyamodványai 1703-1710. Összeállította, bevezető tanulmánnyal és jegyzetekkel ellátta: - Budapest, 1955. Az irodalmat is összefoglalva: NAGY Magdolna: Miskolc a Rákóczi-szabadságharcban. In: Rákóczi-kori tudományos ülésszak 1996. október 25. Vaja, 1997, 8 1 -87. //. Rákóczi Ferenc emlékiratai a magyarországi háborúról. 1703-tól annak végéig (továbbiakban: Emlékiratok). Fordította VASS István, a tanulmányt és a jegyzeteket írta KÖPECZI Béla. a szöveget gondozta KOVÁCS Ilona. Archívum Rákóczianum III. osztály: írók. (továbbiakban: AR Ill/i.) II. Rákóczi Ferenc müvei I. Budapest, 1978. (AR III/I) - 329, 374. Angol diplomáciai iratok 11. Rákóczi Ferenc korából angol levéltárakból. Közli SIMONY1 Ernő. I-III. köt. Pest, 18711872. AR II/III. - Székesi gróf Bercsényi Miklós levelei Rákóczi Ferenc fejedelemhez. 1704-1712. Az eredeti kéziratokból a titkos jelek felfejtésével közli: THALY Kálmán. AR [/IV-VIII. Budapest, 1875-1882 - Nagykárolyi gróf Károlyi csalóul oklevéltára. Sajtó alá rendezte GÉRESI Kálmán. V. kötet. Budapest. 1897. (továbbiakban: KO. V.) 3 Pályám kezdetén, jóformán csak ismerkedve a szabadságharc bonyolult történetével, az 1951-ben megjelent Rákóczi-életrajzban már külön fejezetekben emeltem ki a fejedelem miskolci tartózkodásait. Az életrajz második bővített kiadása 1976-ban jelent meg. s az első miskolci hetek alatt történt fejedelmi döntések lényegét ezzel a címmel emeltem ki: „Az országépítő. " A miskolci tanácsülést tárgyaló fejezet élére pedig a következő került: „Az új magvar államért. " KÖPECZI Béla-R. VÁRKONYI Ágnes: II. Rákóczi Ferenc. Budapest, 1976, 136143. 231-236.