Borsod-Abaúj-Zemplén megye hon- és népismerete. Tanári segédkönyv (Miskolc, 2004)

Borsod-Abaúj-Zemplén megye története (Bodnárné Moldován Éva, Somorjai Lehel, Tóth Péter)

szakmai továbbképzésen túl ideológiai nevelés is folyt, csakúgy, mint a párt (MDP, majd 1956 után MSZMP) tagjai számára gyakorlattá vált pártoktatásban. AZ 1956-OS FORRADALOM ÉS SZABADSÁGHARC BORSOD-ABAÚJ-ZEMPLÉN MEGYÉBEN A hatalomra kerülés után az országra „teljes súlyával" rátelepedő kommunista diktatúra, a Rákosi-rezsim szovjet típusú, sztálinista személyi kultuszának túlkapásai, a koncepciós perek, a bebörtönzések, a „nagy félelem" korszaka a magyar társadalomban roppant nagy, de „mélyre fojtott" indulatokat generált. A személyi kultusz baljós évei Sztálin 1953as halálával nemcsak Magyarországon, hanem a szovjet blokkon belül is enyhülni látszottak. 1953-ban a reformpárti Nagy Imre került a miniszterelnöki székbe, de Rákosi Mátyás Moszkvában folytatott „intrikái" hatására ismét visszakerült régi pozíciójába. 1955-ben Hegedűs András lett a miniszterelnök. Az 1956 júniusi MDP kongresszuson váradanul leváltották Rákosit és helyére Gerő Ernő került. Ez a személyi változás azonban már nem volt elegendő a társadalomban felgyülemlett feszültségek újbóli elfojtására. Az 1956. október 23-án Budapesten kitört a forradalom amely visszhangra talált az ország számos pontján, főleg a vidéki városokban. A forradalom két fő bázisa megyénkben Miskolc és Ózd volt. Október 22-én a miskolci Nehézipari Egyetemen megalakult a Diákparlament, amely a megye első forradalmi gyűlése volt. A Diákparlament október 23-a után a forradalom egyik fő szervezője lett. 11 pontból álló kiáltványukban követelték a Varsói Szerződésből való kilépést, új kormány alakítását és a szovjet csapatok kivonását az országból. A Diákparlament vezetése alatt diákok járták a megyét és a munkástanácsokat, nemzetőrséget hoztak létre, gyűléseket tartottak Kazincbarcikán, Bánrévén és a megye kisebb településein. Élelmiszert gyűjtöttek a budapesd szabadságharcosoknak és többen Budapestre mentek segíteni a pesti forradalmat. November 2-án megalakították az „Észak- és Kelet-magyarországi Nemzeti Tanácsot", és az egyetemen belül belső és külső őrséget állítottak fel. Az egyetemiek még október 23-a előtt tájékoztatták működésükről és a budapesti előkészületekről a DIMÁVAG dolgozóit, akik tartották a