Borsod-Abaúj-Zemplén megye hon- és népismerete. Tanári segédkönyv (Miskolc, 2004)

Borsod-Abaúj-Zemplén megye története (Bodnárné Moldován Éva, Somorjai Lehel, Tóth Péter)

kapcsolatot az egyetemistákkal. Ennek hatására az országban elsőként a DIMAVAG Gépgyárban alakult meg október 20-án a munkástanács „Munkás Szervező Bizottság" néven. Először 17, majd 21 pontos kiáltványt fogalmaztak meg. Október 25-én Diósgyőrben tüntetést szerveztek. A menet a Nehézszerszám Gépgyárból indult el, amelyhez a DIMAVAG munkásai csadakoztak, majd a Kohászathoz vonulva az ott dolgozókat is csatiakozásra bírták. A tömeg elindult Miskolcra. A forradalmárok végigtelefonálták a miskolci üzemeket is, csadakozásra szólítva fel a dolgozókat. A menet az egyetemre vonult, ahol a diákokkal közös nagygyűlést tartottak. Megválasztották a „megyei munkástanácsot", majd átvonultak a Petőfi-szoborhoz, ahol újabb gyűlésre került sor. A forradalmi tömeget a rendőrkapitányság előtt sortűz fogadta, ami több áldozatot követelt. Még ezen a napon a Lenin Kohászati Művek műszaki klubjában összeült a megyei munkástanács. A forradalom saját szolgálatába állította a „médiát", az Észak-Magyarország kiadóját és a Borsodi Rádiót. Október 25-én a forradalmárok fegyveresen elfoglalták, és birtokba vették Lillafüreden a rádiót. Október 30-án Miskolcon és a megyében megkezdődött a pártok szervezése. Egymás után jelentek meg a pártok felhívásai megalakulásukról. Létrejött az SzDP, a Nemzeti Parasztpárt és a Független Kisgazdapárt intézőbizottsága, azonban jelentős tevékenységet már nem tudtak kifejteni. Október 31-én tartotta alakuló ülését a Miskolci Nemzeti Bizottság, amely a forradalmi napokban Miskolc vezető szervezete lett. Másnap létrehozták a szakbizottságokat is. A Miskolci Nemzeti Bizottság november 3-án tartotta utolsó ülését, amelyen határozatot hozott az üzemek kommunista vezetőinek leváltásáról. Miskolcon kívül Ózdon zajlottak le jelentős forradalmi megmozdulások. Itt október 25-én tüntettek a kommunista hatalom ellen. Forradalmi események színhelyei voltak a megye kisebb községei is. Mindenütt megszervezték a „munkástanácsokat" és a „nemzetőrséget". A jelentősebb megmozdulások között kell megemlíteni a Putnokon és Edelényben történt demonstrációkat. A novemberben bejövő szovjet csapatokat Mezőkövesd előtt a forradalmárok megpróbálták feltartóztatni, sikertelenül. Rövid életű volt az