Borsod-Abaúj-Zemplén megye hon- és népismerete. Tanári segédkönyv (Miskolc, 2004)

Borsod-Abaúj-Zemplén megye története (Bodnárné Moldován Éva, Somorjai Lehel, Tóth Péter)

pedett" a megye kisebb városaira: háttérbe szorította a régi tisztviselővárosokat, mint pl. Putnokot, Szikszót, Sátoraljaújhelyt, miközben a községgé süllyedt régi mezővárosok, Sárospatak, Tokaj, Tarcal, Mád, Tállya, Abaúj szántó, Gönc évtizedeken át csak vegetáltak. 1949-ben csak 3 város, Miskolc, Ózd, Sátoraljaújhely volt a megyében. 1954-ben lépett a városok sorába három község egyesítése után Kazincbarcika, 1966-ban Leninváros — a mai Tiszaújváros —, 1967-ben visszanyerte városi rangját Sárospatak, 1973 óta város Mezőkövesd, 1984-től Szerencs, 1986-tól Tokaj, Edelény és Encs. „Szocialista város" névvel ruháztak fel két idő közben létrehozott iparvárost: Kazincbarcikát, és a Tiszaszederkényből keletkezett Leninvárost. A városi rangra emelésekkel párhuzamosan egyes jelentősebb községeket nagyközségi rangra emeltek. 1970-ben Cigánd, Edelény, Encs, Mezőcsát, Mezőkeresztes, Putnok, Sajószentpéter, Szerencs, Szikszó, Tokaj, 1971-ben Abaúj szántó, Alsózsolca, Arló, Borsodnádasd, Ernőd, Felsőzsolca, Izsófalva, Mucsony, Nyékládháza, Pálháza, Ricse, Rudabánya, Sajóbábony, Szendrő, Szirmabesenyő lett nagyközség. Az apró, párszáz lelkes településeket is érintették a szocialista korszak közigazgatási változásai. Ezekből a településekből javarészt közös tanácsokat szerveztek. Már az első tanácstörvényben szerepelt, hogy a kis lélekszámú községekben nem kell önálló tanácsokat alakítani, hanem több község közös tanácsát kell létrehozni. Ennek eredményeként az aprófalvas Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, már 1950-ben is alakultak közös tanácsok. A folyamat az 1960-as évektől felgyorsult, aminek főként gazdasági-társadalmi okai voltak. Az erőltetett iparosítással és a téeszesítéssel a kis falvak lakossága a megélhetés miatt a nagyobb ipari és mezőgazdasági központokba kényszerült, s így falvak egész sorára várt a biztos elnéptelenedés. A fokozatosan kihaló-megszűnő településeken viszont felesleges volt fenntartani a tanácsi apparátust. Később meghirdették az „egy termelőszövetkezet egy tanács" elvet, aminek mentén tömegesen indult meg ez a közigazgatási rendezés. 1964ben, 1966-ban, 1969-ben, 1970-ben, 1971-ben, 1972-ben, 1977-ben, 1978ban, 1981-ben voltak jelentős számban közös tanácsi szervezések a megyében.