Borsod-Abaúj-Zemplén megye hon- és népismerete. Tanári segédkönyv (Miskolc, 2004)

Borsod-Abaúj-Zemplén megye története (Bodnárné Moldován Éva, Somorjai Lehel, Tóth Péter)

mi kapcsolata.) 1946-ban azonban Szomolya visszakapta a középkor óta viselt nevét. Régebben a neve miatt gyakran gúnyolt észak-borsodi Disznóshorvát a neves szobrászművész, Izsó Miklós (a falu szülötte) iránti tiszteletből 1950-ben fölvette az Izsófalva nevet. A községek egyesítése nagy számban hozott létre új településneveket (Alsónovaj + Felsőnovaj + Idrány = Novajidrány; Andornak + Kistálya = Andornaktálya; Alsókéked + Felsőkéked = Kéked; Vily+Vitány=Vilyvitány; Alsóbalog+Felsőbalog^Vámosbalog stb.). A gazdasági világválság az 1920-1930-as évek fordulóján tovább nehezítette a Trianon teremtette helyzetet. A megyékben tízezrek nélkülöztek, Miskolc peremén egész nyomortelepek jelentek meg. Nagy számban éltek barlanglakásokban. Csaknem másfél évtized kellett ahhoz régiónkban, hogy a nehézségeken úgy-ahogy úrrá legyenek. A paraszti kisbirtokok továbbra is a fejlődés gátjai voltak, a kicsiny földeken családok ezrei nyomorogtak. A hegyaljai borgazdaságokat szintén hátrányosan érintette a válság, hiszen az országcsonkítással a korábbi felvevő piactól estek el. Váratíanul került sor az 1938 novemberében a bécsi döntésre, melynek értelmében napokon belül megkezdték a magyar csapatok a Felvidék visszaadott területeinek megszállását. (Horthy előzőleg nem diktátumot, hanem népszavazást javasolt.) 1938-ban a területek visszacsatolásának hírét a lakosság kitörő örömmel fogadta. Visszakerült Abaúj-Tornából 1.694 km

2 (92.000 fő), Kassa városa (93 km

2 58.000 fő). Gömör-Kishont 1.164 km

2-rel és 68.000 fővel, Zemplén 611 km

2 területtel és 47.000 fővel gyarapodott. Az emberek reménykedtek, s reményüket a propaganda is táplálta, hogy egyszer, nem is olyan sokára teljes igazságot szolgáltatnak Magyarországnak. A II. VILÁGHÁBORÚ ÉVEI Magyarország megindult a háború felé vezető úton, azonban még évekig sikerült semlegesnek maradnia. Csupán a kassai bombázás (1941. június 26.) után lépett hadba országunk a Szovjetunió ellen. A gyárakat átálk'tották hadiüzemi termelésre, sorozásokkal feltöltötték a hadsereget, egyre több embert küldtek a frontra. A közellátás rosszabbodott. 1944 nyarán még távol esett a front, de már ekkor angolszász légitámadás érte Miskolcot (július 2.), amely súlyos pusztításokat okozott. A front előre-