Borsod-Abaúj-Zemplén megye hon- és népismerete. Tanári segédkönyv (Miskolc, 2004)

Borsod-Abaúj-Zemplén megye története (Bodnárné Moldován Éva, Somorjai Lehel, Tóth Péter)

nyomulásával a németek felrobbantották a hidakat, de a szovjetek előrenyomulását ezzel sem tudták számottevően késleltetni. A német megszállók hozzákezdtek a nagyüzemek, főleg a miskolciak leszereléséhez és elszállításához. Ehhez az akcióhoz a magyar szakemberek, a munkások, a katonaság semmi segítséget nem adott, s a szabotálásokkal nagyrészt megakadályozták az elhurcolást. A munkások szervezetten és spontán módon igen jelentős erőfeszítéseket tettek Diósgyőrben, Ózdon és a bányatelepeken. Említést érdemel a fegyveres ellenállás is, a MOKAN-komité tevékenysége Miskolcon és Diósgyőrben. Az ország német megszállása után (1944. március 19.) minden ellenszegülést kegyetlenül megtoroltak. A foglyok kitörését a sátoraljaújhelyi fegyházból (március 22.) is véresen leverték, akit később kézre kerítettek, kivégezték. A 2. és 4. Ukrán Front csapatai (Malinovszkij marsall vezetésével) a német megszállást követően foglalták el a megyéket. A harcok 1944. december végén fejeződtek be régiónkban. Miskolc három hétig tartó ostrom után december 3-án került az új megszállók kezére. December folyamán a szovjet hadsereg elfoglalta Szerencset és további 20 községet. A Sajó térségében a németek sorozatos ellentámadását visszaverve elfoglalták Edelényt, Sajókazát, Szuhakállót, majd a többi bányásztelepülést. A Sajó völgyében a németek előre berendezett, mélyen tagolt tankcsapdákkal és aknamezőkkel megerősített állásokból makacsul védték Putnokot, melyet a szovjetek bekerítettek, s mintegy 600 foglyot ejtve elfoglaltak. Ugyanebben az időben áttörték a németek Bodrog mentén kiépített védelmi vonalát is, és bevették Sárospatakot, Tolcsvát, illetve Abaúj szántót. További 30 helység megtisztításával érték el Ozdot, melyet külön hadművelettel foglaltak el. December 24-e után megyénk mai területének egésze szovjet megszállás alá került. A lakosság első esetben tapasztalta közvedenül a modern háború szörnyűségeit, bár ez viszonylag kevés ideig tartott területünkön. 17 helység volt, ami három hétnél és huszonnégy olyan, amely egy hónapnál hosszabb ideig volt hadszíntér. A visszavonuló német hadsereg minden elmozdítható élelmezési és ipari terméket elhurcolt, illetve megsemmisített. Á háborús emberveszteség igen nagy volt. A harcok során 2.111 ember vesztette életét megyénk területén, kb. 20.000 elmenekült, 37.700-at elhurcoltak. A zsidóság gettósítása, halálozási részaránya különösen a Hegyalja városaiban volt magas,