Borsod-Abaúj-Zemplén megye hon- és népismerete. Tanári segédkönyv (Miskolc, 2004)

Borsod-Abaúj-Zemplén megye története (Bodnárné Moldován Éva, Somorjai Lehel, Tóth Péter)

rosokkal együtt). Gömör és Kishont megye újból törvényhatóságként foglalta el helyét az ország közigazgatási rendszerében. Az 1938-1939-ben visszatért megyerészek alig hat évig álltak magyar közigazgatás alatt. Az 1945. január 20-án aláírt fegyverszüneti szerződés szerint a magyar közigazgatásnak vissza kellett vonulnia az 1937. december 31-i határok mögé (ezt megerősítette az 1947. évi párizsi békeszerződés is). A trianoni határokon belüli idegen ajkú lakosság két évtized alatt öt és félszeresére apadt: a szlovákoké harmadára (alig kétezerre), a németeké negyedére. A II. világháború megállította a népesség több évtizedes — az utolsó kolerajárvány /1872/73/ óta, népszámlálásról népszámlálásra tartó — növekedését. Az 1949. év elején kevesebb lakost vettek számba az 1941. évinél. A lakosság nemzetiségi arculata csaknem teljesen homogénné vált. Az anyanyelvi kisebbségek száma erőteljesen tovább fogyott, együttvéve a 2 ezret sem érte el, s ennek több mint fele cigány anyanyelvű volt. A népességmozg/at/ás okozta sokkhatás következtében alig több mint ötszáz szlovák és 100 egynéhány német anyanyelvű lakost vettek számba 1949 elején. Ezeknek is csak kis hányada vállalta anyanyelve szerinti nemzetiségét. Az első világháború utáni évtizedekben folytatódott a települések számának csökkenése főleg községegyesítések, nagyobb településhez csatolás révén, de volt példa más megyéhez csatolásra is. Új nevet kapott néhány község is. Érdekes eseteket említhetünk példaként: a Zemplén megyei Luka neve 1927-ben Bodroghalomra változott, mert a Luka a lüke köznévre emlékeztetett. A történelmi múlt iránti kegyelet motiválta, hogy a borsodi Poga község képviselőtestületének kívánságára 1928-ban engedélyezték a Muhi név fölvételét, emlékezve a tatárok ellen vívott csatára, amely a Pogához tartozó Muhi pusztán zajlott le. A „disznó" szóval való összefüggés miatt gúnyolódásra alkalmas Disznósd új neve 1935-ben a templom védőszentjéről Borsodszentgyörgy lett. Ugyancsak a védőszentjükről vette fel Ohuta 1940-ben a Bükkszendászló nevet, míg Újhutából Bükkszentkereszt lett. Egykori üveghutáinkra utaló nevük megváltoztatásával a szép fekvésű falvak üdülőik forgalmának fellendülését is várták. Néhány évre megváltozott a neve a Borsod megyei Szomolyának, amely Gömbös Gyula miniszterelnök halálának évében (1936) a Gömbösfalva nevet kapta. (Valójában Gömbösnek a községgel nem volt sem-