Borsod-Abaúj-Zemplén megye hon- és népismerete. Tanári segédkönyv (Miskolc, 2004)

Borsod-Abaúj-Zemplén megye története (Bodnárné Moldován Éva, Somorjai Lehel, Tóth Péter)

jes egészében, a tornai nagyobb része és a kassai járásból 3 település. Ezek lélekszáma azonban a megye népességének, alig 40%-át jelentette. Fölmerült annak a terve, hogy a két csonka megyét (Abaúj-Torna és Zemplén) összeolvasztják, de a heves dltakozás hatására mindkettő önálló megye maradt. A maradék Gömör és Kishont megye néhány települését azonban egy 1923-as rendelet szerint Borsod megyéhez csatolták. A megmaradt Gömör megyei községek, mint putnoki járás csadakoztak a Borsod megyei hat járáshoz. A 138 helységből álló csonka Abaúj-Torna vármegye székhelye Szikszó lett. A járások átrendezésére is sor került (új járás: encsi, abaújszántói, bódvaszilasi). Füzérradványban, majd Pálházán hoztak létre járási szolgabírói kirendeltséget. Zemplén vármegyéből Sátoraljaújhely városon kívül 77 község maradt meg a csonka Abaúj-Torna megyénél valamivel nagyobb területen. Az új országhatárral több járást is megcsonkítottak. A járásbíróságokat a székhelyeken szervezték újra. Néhány pedig a miskolci törvényszék felügyelete alá került. Borsod Vármegye 250 ezres népessége több volt, mint a csonka megyék lélekszáma együttvéve. Községeinek és városainak száma 1920-ban 414 volt. A lakosság 98%-a minden megyében magyar anyanyelvű volt, idegen ajkúak száma 12.000 főre tehető. A nemzetiségi lakosság mintegy fele szlovák, 30%-a német, többségük Borsod megyében élt. Abaúj és Zemplén megyében is a szlovák és a német volt a legnagyobb létszámú nemzetiség, Zemplénben ezen kívül jelentős számú ruszint is számba vettek. Tíz év múlva már 7.000 fő sem maradt az idegen ajkú lakosságból. Számuk alig több mint a felére apadt, miközben a magyarság lélekszáma 10%-kal növekedett. Átmeneti területgyarapodás 1938-1944 között érintette régiónkat. Az első bécsi döntés Magyarországnak ítélt közel 12 ezer km

2-nyi területet 1 millió lakossal. A visszacsatolt rész több mint harmada, népességének negyede térségünkre esett. Visszakerült Kassa város, Abaúj-Torna vármegye több mint 80 községe. Zemplén megye területének mintegy 60%-a, nagyszámú településeinek pedig a kétharmada továbbra is Csehszlovákiában maradt, de lakosságának több mint fele Magyarországhoz tartozott. Hasonlóképpen visszakerült Gömör és Kishont megye eredeti területének, településeinek és lakosságának közel a fele (Rimaszombat és Rozsnyó vá-