Borsod-Abaúj-Zemplén megye hon- és népismerete. Tanári segédkönyv (Miskolc, 2004)

Borsod-Abaúj-Zemplén megye természed adottságai (Fazekas Róbert)

BORSOD-ABAÚJ-ZEMPLÉN MEGYE TERMÉSZETI ADOTTSÁGAI A Magyarországon termett gyümölcsről azt tartják, hogy különlegesen gazdag aromáját, zamatát a változatos időjárásnak köszönheti. Az ókori latin mondás azt mondja: „Varietas delectat", annyit tesz, hogy a változatosság gyönyörködtet. Ha a változatosság a titka az ízes gyümölcsnek, a változatosság a titka a gyönyörűségnek, akkor a mi megyénknek nagyon szépnek kell lennie, mert ennél nagyobb változatosságot egyeden megye sem mondhat magáénak. A megye területe 7.248 négyzetkilométer, csak 300 négyzetkilométerrel kisebb, mint az Európai Unió egyik leggazdagabb országa, Luxemburg. Megyénk nem mondható az ország leggazdagabb részének, de azt elfogultság nélkül állíthatjuk, hogy természeti szépségekben, csodákban bámulatosan gazdag. A szépségek és csodák eredete a múltban keresendő, de előbb nézzük meg jelenbeli helyzetét! Borsod-Abaúj-Zemplén megye Észak-Magyarország legnagyobb területű közigazgatási egysége. Északi határa országhatár is, aminek a másik oldalán Szlovákiát találjuk. Keleti határa a Tisza, ennek bal partján Szabolcs-Szatmár-Bereg megye van. Délkeletről egy másik alföldi megye, Hajdú-Bihar nyújtózkodik. A legdélibb pontnak köszönhető, hogy Jász-Nagykun-Szolnok megyével is határosak vagyunk. „Kishazánk" nyugati szomszédja Heves megye, és egy kisebb sávban a „legkisebb testvérrel", Nógrád megyével is érintkezik. A Bodrogközben van a megye legkeletibb települése, Zemplénagárd, a legnyugatah^bra az Ózd közeli Domaháza található. A legészakibb település Tornanádaska, a legdélibb helység címet Tiszadorogma nyerhetné el. A megye közigazgatási, gazdasági, kulturális egészségügyi központja, röviden a székhelye, a megyei jogú város Miskolc. A megyében zajló folyamatok nehezen képzelhetők el nélküle, mint ahogy a város élete is elképzelhetetlen az őt körülölelő terület nélkül.