Borsod-Abaúj-Zemplén megye hon- és népismerete. Tanári segédkönyv (Miskolc, 2004)

Borsod-Abaúj-Zemplén megye természed adottságai (Fazekas Róbert)

A települések, illetve az ott lakó emberek szerepe a környezetünk változásában jelentős, de eltörpül a földtörténetből ismert folyamatokhoz viszonyítva. A FÖLDTÖRTÉNETI MÚLT TITKAI A Föld legidősebb kőzetei 4,2 milliárd évesek. Ezekkel a kőzetekkel általában a kontinensek legidősebb részén, az ősföldeken találkozhatunk. Hazánk területe messze esik Európa ősi magjától a Baltikumtól, hiszen a „fiatal Európa" területén helyezkedünk el. A kontinensnek ez a része az Eurázsiái-hegységrendszer képződésekor alakult ki, a földtörténeti középidő végén, az újidő elején. A folyamat körülbelül 135 millió évvel ezelőtt kezdődött. Ennek ismeretében meglepődhetnénk azon, hogy a Magyarországon talált legidősebb felszíni kőzetek 900 millió évesek, és az igazán „gyerekkorúnak" számító Tokaj-Zempléni-hegyvidék északkeleti részében, a Vilyvitányi-rög területén szemlélhetjük meg. Ez a kristályos kőzet az előidőben keletkezett, és az óidő végén, körülbelül 270 millió évvel ezelőtt meggyűrődött, a Variszkuszi-hegységrendszer keletkezésekor. Ezek a kőzetek az építőanyagai az Upponyi-hegységnek, és a Szendrői-hegységnek is. Ehhez hasonló idős kőzetek sehol nincsenek a környéken. Legközelebb a Velencei-hegységben, a Mórágyi-rögben találkozhatunk vele. Az óidő második felében, a karbon időszakban keletkezett a rakacai márvány. A keletkezése óta eltelt hosszú idő alatt a kőzet átalakult. Ma fehér, vagy szürke színű mészkő, amiben sötétebb szürke sávok láthatók. Az óidő és a középidő határán, a megye területét 70 millió éven át tenger borította. Ilyen hosszú idő alatt nagyon sok üledék rakódott le a vízben, több ezer méter vastagságban. Az üledék túlnyomó része a mélyebb tengervízben lerakódó mészkő és dolomit, a sekélyebb tengerekben lerakódó agyag, és a tengerpart közelében jellemző homokkő. A kőzetlemezek mozgása, ami az Alpok és a Kárpátok kialakulását is előidéző oldalirányú nyomóerőt hozta létre, a vízszintes üledékrétegeket is kimozdította nyugalmi helyzetükből és meggyűrődtek. Ezeknek a mozgásoknak az eredménye, hogy az üledékrétegek megdőltek, sőt sok helyen ma is függőleges irányban meredeznek. A gyűrődés a középidő végén, a kréta időszakban és az újidő harmadidőszakában történt. A Bükk és az Aggte<s