Borsod-Abaúj-Zemplén megye hon- és népismerete. Tanári segédkönyv (Miskolc, 2004)

Borsod-Abaúj-Zemplén megye története (Bodnárné Moldován Éva, Somorjai Lehel, Tóth Péter)

Szalonna, Rakacaszend - a fafaragást, míg a palócok között a vászonszövés terjedt el. A kézműipar Abaúj vármegyében volt a legfejlettebb. Kassán kívül Gönc és Jászó mezővárosokban volt sok iparos. Szikszó és Szepsi csizmadiáiról és tímáriparáról volt nevezetes. Mecenzéfen sajátos csoportipar alakult ki, ahol a férfiak szinte teljes egészében iparűzésre adták magukat, a nőkre hagyva a földművelést. A település határában kisüzemi módszerekkel folytatott vasbányászat termékeit több mint 100 kis hámorban dolgozták fel. Az így nyert vas szolgált a mecenzéfi szegkovácsok és ásó- kapa, sarlókészítők nyersanyagául. Szendrőben kékfestő műhely működött, Mezőcsáton elhíresült a mázaskerámia gyártás, amelynek országosan keresett termékei a miskakancsók, tálak, butellák voltak. Gömör vármegyében az egyes iparágak közül azok érdemelnek említést, amelyek az őstermeléssel álltak kapcsolatban. Rester lakosainak már 1688-ban Andrássy Miklós megengedte a serfőzést. Az 1720. évi összeírás adataiból tudjuk, hogy a vármegye községeiben túlnyomórészt fazekasok éltek, de voltak, akik méhészkedéssel és fűrészmalmok működtetésével foglalkoztak. A rozsnyóiak viaszkereskedése messze földön híres volt. A legtöbb iparos céhet Rozsnyó, Rimaszombat és Tisonc városokban találjuk. Dobsinán a vasbányászat virágzott, a cserépipar leginkább a kishonti kerületekben volt elterjedt. Alsó-Sajón rézhámor működött és itt rézedényeket készítettek. A XVIII. század végétől vármegyéink területén is megjelentek az első manufaktúrák. Ezek egyrészt a természeti kincsek kiaknázására, másrészt az ipari termékek feldolgozására alakultak. A vashámorok — Abaújban 10, Borsodban 5, Zemplénben 1, Gömör-Kishontban 47 — mellett üveghuták is működtek (Visnyó, O- és Ujhuta, Szalánc, Sárospatak, Regéc, Forgácsfalva). Kőedénygyárak közül a leghíresebbek Szilváson, Apátfalván, Miskolcon, Kassán, Rozsnyón létesültek, de kiemelkedőek voltak a telkibányai és a hollóházi „porcelán fabrikák" is. Zemplén e téren elmaradottabb, egy vashámorán és a nagy-kemenci papírmalmán kívül csak szeszgyártása nevezetesebb. A papírgyártásban Borsod vezetett négy üzemével, köztük az országosan is kiemelkedő diósgyőrivel. Az élelmiszeripar legnagyobb üzeme az edelényi cukorgyár volt, rajta kívül több szesz, keményítő, dohány és cukorkaüzem működött a vármegyékben. A legjelentősebbek Kassán és Miskolcon épültek. A textilipar nehezen vert gyökeret, mind Miskolcon, mind Kassán a robotdol-