Borsod-Abaúj-Zemplén megye hon- és népismerete. Tanári segédkönyv (Miskolc, 2004)

Borsod-Abaúj-Zemplén megye természed adottságai (Fazekas Róbert)

mezőgazdasági hasznosítás miatt. A kiirtott erdők helyén kibontakozó földművelés átalakította a barna erdőtalaj szerkezetét, minőségét, és a legjobb alföldi talajokhoz tette hasonlatossá. Ezt a talajtípust csernozjomosodott barna erdőtalajnak hívják. Ilyet művelnek a Borsodi-Mezőség északi részén, a Hernád-völgyben, és a Harangod területén. A Bodrog és a Tisza mentén nagyon fiatal, nyers öntéstalajok képződtek és képződnek ma is. Leegyszerűsítve, ez a talaj nem más, mint a folyók frissen lerakott hordaléka. Ezeknek is igen magas a víztartalma, de művelésre nemigen alkalmasak mifelénk. A Borsodi-Mezőség déli részén szikesedésre hajlamos réti szolonyec talaj van, olyan mint a Hortobágyon. A szikes talajok közös jellemzője, hogy igen magas a sótartalmuk. Két típusuk alakult ki Magyarország területén, a szoloncsák talaj, aminek legfőbb ismertetőjele, hogy a felszínén megjelenik a só (úgy is mondják, hogy kivirágzott a só), a másik típusa pedig a szolonyec talaj, amikor a sófelhalmozódás nem a felszínen, hanem a felszín alatt, a talajvízszinttől függő mélységben alakul ki. Ennek legnyugatabbi megjelenése a Hortobágy, mert alapvetően Ukrajna területén jellemző ez a talajtípus. BORSOD-ABAÚJ-ZEMPLÉN MEGYE VÍZRAJZI KÉPE A Kárpátok déli előterében fekvő terület teljes egészében a Tisza vízgyűjtő területéhez tartozik. Felszíni és felszínalatti vizekben gazdag, bár a víz mennyisége igen jelentős évszakos változást mutat. Az állóvizek száma jelentős (ha nem is Finnország-szerű ezer tó), de ezek nagy része antropogén, azaz emberi tevékenység következményeként kialakult tómedence. Többségük bányató, például a Mályi-tó, a Nyéki-tavak, ahol kavicsot bányásztak, illetve bányásznak, és a Sárospataktól nem messze található Megyer-hegyi tengerszem, ahol nem kavicsot, hanem malomkőnek való tufát bányásztak. A kavicsbánya tavak medencéit a felszínalatti vizek töltötték fel kristálytiszta vízzel, a Megyer-hegyi Tengerszem a csapadékot és olvadékvizet gyűjti össze. Több mesterséges víztározó épült a kistérség lakosságának és iparának ellátására. Ezek közül a legjelentősebbek a Rakaca melletti Rakacai-víztározó, és a Bánhorváti mellett felduzzasztott Lázbérci-víztározó. Ipari vizet biztosít a lillafüredi Hámori-tó.