Borsod-Abaúj-Zemplén megye hon- és népismerete. Tanári segédkönyv (Miskolc, 2004)

Népi kultúra, népi műveltség, hagyományőrzés (Fazekas Róbert, Kovácsné Steppelfeld Erzsébet)

nagyobb figyelmet fordítottak. Ennek ellenére egy-két településen látszik, hogy az állattenyésztés szerepe fontos. Ezeken a településeken az utcák a falu központja felől a falu határa felé tölcsérszerűen kiszélesednek. Az ólakból kihajtott állatok száma a falu széle felé egyre nagyobb, az utcák is egyre szélesebbek, így a jószág kényelmesen elfér rajta. A lakóöv épületsürűsége egy beépítettségi szinten túl nem növelhető. Amikor a település elérte ezt a szintet, a falu lakosai a kültelek területén telepedtek meg, ami gyorsította a hagyományos falualaprajz módosulását. A felbomló ólaskertes települések jellemzők a Harangod és a Taktaköz településeire. Az alföldi részeken is megtalálható, de a Bükkben és az AggtelekiKarszton is találkozunk a hosszúudvaros formával. Hegyvidéken a domborzat okozza megjelenését, az Alföldön inkább vízrajzi okai vannak. Az utcafronttól befelé egy udvarban több, olykor rokon család épít lakóházakat magának. Ezt az alaprajzi elrendezést ismerhetjük fel Domaháza, Mályinka, Trizs, vagy a bodrogközi Karcsa, Viss, Cigánd településeken. Napjainkban a többcsaládos telkek az elnéptelenedés útján járnak. A falusi települések többsége utcás falu, ami általában az utcára kifutó szalagtelekből és a ráépített lakóépületből áll. Az utcás falvak közös jellemzője, hogy a lakóház előtt egy kis virágoskert van. Amikor a telek nagyon meredek, akkor a ház építése előtt kiegyenlítik a felszínt, mégpedig mindig feltöltéssel és nem kimarással. Ilyenkor is kialakítanak előkertet, csak az ilyenkor nagyon meredek. A rézsűt mindig beültetik, aminek nemcsak esztétikai oka van, hanem rendkívül praktikus is, hiszen a növények a gyökereikkel erősítik a meredek fal állékonyságát. Ritka kivétel az, amit Erdőhorvátiban, Vissen vagy Cigándon, esedeg Göncön figyelhetünk meg, mert itt a házak közvedenül az utcavonalra épültek, nincs előkertjük. A paraszti gazdálkodás nagyon fontos eleme a raktározás, a paraszti szemléletben máig meghatározó szerepe és ereje van. A termények biztonságos tárolása a legfontosabb értékvédelem. A tárolóhelyeket mind építési módjukban, mind elhelyezésükben erősen befolyásolja a hagyomány. A paraszti felfogás tiszteli a hagyományokat, hiszen évszázados tudás hordozója. Ez a szemlélet az épületek elhelyezésében is érvényesül. A települések legbelső része foglalja magába a lakóházakat és a közösségi épületeket (templom, iskola községháza, kocsma). A raktározásra