Borsod-Abaúj-Zemplén megye hon- és népismerete. Tanári segédkönyv (Miskolc, 2004)

Népi kultúra, népi műveltség, hagyományőrzés (Fazekas Róbert, Kovácsné Steppelfeld Erzsébet)

Hasonló, de lassúbb folyamat figyelhető meg a táplálkozáskultúránkban is. Az egészséges táplálkozás kultusza és a gyor s éttermek között megkezdődött a házias ételek visszaszorulása, a népi táplálékok elfeledése. Ez még a városlakók körében is lassan, de egyre gyorsuló ütemben folyik. Napjainkban a népesség nagyon jelentős része városokban él és új, más igényeket alakítanak ki, mint a falvakban élők. A vidéken élő gazdálkodók eszközei is sokat változtak, más szolgáltatásokat igényelnek, mint ötven évvel ezelőtt. A hagyományos gazdálkodáshoz kötődő mesterségek művelői egyre kevesebb megrendelést kapnak, ők maguk is egyre kevesebben vannak, sok kézműves mesterséget a kihalás veszélye fenyegeti. A hagyományos kultúra elemei közül a településszerkezet mutatkozik a legmaradandóbbnak, mert itt a domborzati és a vízrajzi viszonyok közvetlenül hatnak a jellemzők kialakulására. A települések népességszámának változása és korösszetétele, no meg a településfejlesztési tervek, képesek megváltoztatni a falvak, városok arculatát. BORSOD-ABAÚJ-ZEMPLÉN MEGYE TELEPÜLÉSSZERKEZETÉNEK NÉHÁNY JELLEMZŐJE Megyénk etnikai sokszínűsége és táji tagoltsága miatt a településformák sem egységesek. Szinte minden szerkezet és forma megtalálható, ami a Kárpát-medence más tájain jellemző. A Borsodi Mezőség a Magyar Alföld része. Az Alföldre jellemző településforma jelenik meg ezen a tájon is. Az egyik jellegzetes településforma a kétbeltelkes vagy szálláskertes típus. Ez egy nagyon ősi településtípus, valószínű, hogy a nomadizáló életmód maradványa. A forma Mezőkövesd és Mezőcsát alaprajzán is felismerhető. Legfőbb jellemzője, hogy a lakóépületek első ránézésre semmilyen rendszert nem mutatnak. Ahogy nő a népességszám és vele együtt a házigény, úgy nő a terület épületsűrűsége. A lakóépületek mellett csak ólak vannak a kisebb állatoknak. A házakat kicsi udvarok veszik körül, de ezeket nem kerítik el. Az utcák girbe-gurbák, és sok a zsákutca is. A lakóövezetet körülöleli a külső telek zónája. Az Alföld többi részén a külső telek az állatállomány legelője felé vezet és kisebb kiterjedésű, mint itt, Dél-Borsodban, ahol a szántóföldi növénytermesztésre sokkal