Borsod-Abaúj-Zemplén megye hon- és népismerete. Tanári segédkönyv (Miskolc, 2004)

Népi kultúra, népi műveltség, hagyományőrzés (Fazekas Róbert, Kovácsné Steppelfeld Erzsébet)

NÉPI KULTÚRA, NÉPI MŰVELTSÉG, HAGYOMÁNYŐRZÉS „Népünk kultúrájára leginkább jellemző sajátosságokat, nemzeti kultúránk legnagyobb múltú elemeit elsősorban a magyar néphagyományokban találjuk meg." „A hagyományos paraszti világban nem kellett mindig külön tanítani például a népdalokat, néptáncot, különböző kézműves technikákat, hiszen mindezeket főként utánzással sajátították el a kisgyermekek nagyobb testvéreiktől, szüleiktől, nagyszüleiktől, ily módon nevelődtek bele a hagyományokba." (Flórián Mária) A néphagyományok ismerete számos alkalmazható tudást jelent. Saját kultúránk, környezetünk kialakulásának elemeit megismerve összehasonlíthatjuk más népek kultúrájával. Az összehasonlítás a sajátosságok jobb megismerését segíti. A néphagyomány évezredes tudást közvetít, magában hordozza egy közösség életerejét. A közösségek kollektív tudása a természeti és társadalmi viszonyokhoz alkalmazkodást jelenti. Nem véletien, hogy sem a közigazgatási határok, sem a természeti tájhatárok nem esnek egybe a néprajzi tájhatárokkal. Borsod-Abaúj-Zemplén megye hat korábbi vármegye területéből tevődött össze. A névadó vármegyék területén kívül idecsatolták GömörKishont vármegye magyarországi részeit, Heves vármegye és Szabolcs vármegye kisebb-nagyobb részét. A megye lakossága csak 1949 óta alkot egységet. Bár a második világháború után induló modernizáció hozzájárult az értékrend, az ízlés gyors egységesedéshez, a különbségek ma is fellelhetők. Legkisebb különbséget és a legnagyobb változatosságot is a viseletben tapasztalhatunk. A ruha, a cipő, a hajviselet divatja gyorsan változik. Terjedésüket az újságok, a televízió és a mozifilmek is segítik. A vidéki településekről városokba ingázók is a „kozmopolita" divatot követik és közvetítik. A lakóhelyi kisközösségek megkülönböztető jegyei ma már nem jelentkeznek a viseletben.