Borsod-Abaúj-Zemplén megye hon- és népismerete. Tanári segédkönyv (Miskolc, 2004)

Borsod-Abaúj-Zemplén megye irodalma (Kovácsné Steppelfeld Erzsébet)

Eötvös Jo\sef(1813-1871) „Egykor lángokat vetettél, Ősz tető, most vesztegelsz Es kiégett köveidben Szőlőfürtöket nevelszMégis jól tudod, mi voltál. Híven érzed, amit rég: Régi lángod, régi fényed Boraidban most is ég. Képed eZi te árva nemzet, Mely elvesztedfényedet; Oh, de mondd, hát könnyeidben Lángol-e még szent tüzed?" — kérdezi „A tokaji hegy" című versében Eötvös József Sály községben volt az Eötvös család birtoka a XVIII. és a XIX. században. Eötvös József édesapja, Eötvös Ignác itt született. Eötvös József 1838 nyarán a családi birtokra költözött s a Gorove kastélyban kezdte meg „A karthausi névtelen" című regényének írását. Mások vélekedése szerint ezt a regényét egy tiszatarjáni gesztenyefa — későbbi Eötvös-fa — alatt írta. Valószínűleg Sály község a mintája, egy másik Eötvös-regény, „A falu jegyzőjében" szereplő Bárd falunak. Annak, hogy Eötvös Borsodba települt és a megyei politikai közéletben aktívan részt vállalt valójában gyakorlati célja volt, a következő országgyűlésre itt akarta magát követté választami. Közéleti programjában többek között a börtönreform, és a közoktatás reformja is szerepelt. Követ nem lett, de a Borsodban eltöltött idő, - az áhított gyakorlati tevékenység, az ekkorra kialakult költői program, — új korszakot nyitott életében. Kazinczy Gábor (1818-1864) A Zemplén megyei Berettőn született, középiskolai tanulmányait rövid késmárki és eperjesi megszakítással a sárospataki kollégiumban végezte. Jogi tanulmányokat Pesten folytatott. Nagybátyja, Kazinczy Ferenc