Borsod-Abaúj-Zemplén megye hon- és népismerete. Tanári segédkönyv (Miskolc, 2004)

Borsod-Abaúj-Zemplén megye irodalma (Kovácsné Steppelfeld Erzsébet)

ban kezdte tanulmányait, majd az egri cisztercitáknál tanult. Kassán böl­cselettel ismerkedett, majd Pesten a papneveldében folytatta tanulmá­nyait, alacsony származása, szegénysége miatt csak így tehetett szert ma­gasabb műveltségre. Pesten Kazinczy meglátogatta, s ekkor lett barátja, pártfogója. Dayka hitt abban, hogy prédikációiba belefűzheti a türelem és a megértés felvilágosodott eszméit. Tévedett. De nem tagadta meg né­zeteit, inkább elhagyta a papi pályát. Szikszón, majd az abaúji Mérán la­kott. Itt írta talán legismertebb verseit: „Titkos bú", „Esdeklés a Szerel­mes után" címmel. Kazinczyt lenyűgözték a Mérán írt versek „Érzettem, hogy az a legédesb ének, mely valaha — és mind máig! — magyarul éne­keltetett." Később Lőcsén, majd Ungváron tanított, de tüdőbetegsége el­hatalmasodott és mindössze huszonhét évesen meg is halt. Dayka sok nehézséggel, fájdalommal teli élete szinte sugallják a szentimentális, bá­natos, keserű költészet képeit, motívumait. De amiben messze kiválik nemzedékéből az, hogy ez a szentimentális borongás nem volt üres póz. Minden verséből egészen személyes, mélyről jövő bánat csendül ki, a ha­lálközelség érzése. A költői én belső érzelemvilágát állította költészetének középpontjába, lassú hervadással, tudatosan készülve az elmúlásra. „Sirnék: de csak elfojtott sóhajtások Emelkednek kétséges szivemből; Csak rejtett ah, csak néma jajgatások Váltják egymást, s a titkos bú elöl " írja Titkos bú című költeményében Dayka, a magyar szentimentaliz­mus legjelentősebb költője. Ungvárnémeti Tóth Tás^ló (1788-1820) Szintén Kazinczy „tanítvány" volt Ungvárnémeti Tóth László, aki a görög klasszicizmust — mesteréhez hasonlóan — a legfontosabb követen­dő példának tekintette. Magyar és ógörög nyelven írt verseket. Kistokaj­ban született, Miskolcon, majd Sárospatakon tanult. Kazinczyval Eperje­sen ismerkedett meg és haláláig levelezésben álltak. A mester nem titkol­ta, hogy sokat vár a nagyműveltségű fiatal poétától. Természetesen bírál­ta, csiszolta az ő műveit is, de dicsérte is: „...csudálni kell. Érzés, elmés-

Next

/
Thumbnails
Contents