Borsod-Abaúj-Zemplén megye hon- és népismerete. Tanári segédkönyv (Miskolc, 2004)

Borsod-Abaúj-Zemplén megye irodalma (Kovácsné Steppelfeld Erzsébet)

ség, kivált pedig széles olvasás által szerzett mély tudomány karakterizálják." 1810-ben a Hazai Tudósítások segédszerkesztője lett. Versei 1816ban jelentek meg, ahogyan a „Nárcisz vagy a gyilkos önszeretet" című verses tragédiája is. Ebben a hangulatos költői alkotásban, keverednek a hellenizmus és a szentimentalizmus sajátos vonásai Ungvárnémeti Tóth László személyének van még egy érdekes utóélete. Weöres Sándor (1913-1989) a XX. század egyik legjelentősebb lírikusa újra felfedezi. Weöres vallomásaiból tudjuk, hogy egész életében sokféle hatásra volt nyitott. Ezek között a hatások között az egyik kiemelkedő Ungvárnémeti Tóth Lászlóé, akit Weöres a „Psyché" című mű egyik szereplőjévé tett. O lesz egy felvilágosodás-korabeli kitalált költőnő, Lónyay Erzsébet, művésznevén Psyché legjobb barátja. Weöres egy ismeretlen nagy magyar költő és Ungvárnémeti Tóth László emlékére című művében is felidézi alakját. Sőt Weöres és felesége, — a szintén költő Károly Amy — 1970-ben „tanulmányutat" is tesznek Kistokajban és Miskolcon. A Weöres teremtette csodában, a „mintha igaz lenne" világban, Tállyán, Széphalmon, Pácinban, Sárospatakon keltezi verseit egy soha nem volt költőnő, akit pedig annyira magunkénak érezhetünk: „...Vágyódvagondolok hazámnak tájára, Zemplénre, Patakra, Újhelre, Tállyára; ...Haggyuk. Dőlj vallómra és bes^éllyünk másrúl. Tokaj hegyrűl, messze tájék tárulásrúl, Tőkék s karók kö'^ül látunk a Tiszára, Tekergő ezüstös kékes pántlikára, Erdők me%ők fonott s^őtt végetlenére, Szerte s^órt kis tornyok mutató jelére: Figyeld, kedves, olly s^ép, hogy a kik itt laknak, Tsendesen vígadnak, soha sem kac^agnak, Isten inti őket boldog nyugtuk óvni, S a ki jajong itten, nem ide-valósi. Derűs örök élet begye; még-is talmi, E Faunok s Nympháknak is tsak meg kell halni. " (Séta lovaglás)