Borsod-Abaúj-Zemplén megye hon- és népismerete. Tanári segédkönyv (Miskolc, 2004)

Borsod-Abaúj-Zemplén megye irodalma (Kovácsné Steppelfeld Erzsébet)

(A hosszú út során pihenni betértek Lónyay Lászlóhoz) „....üresen leié ugyan a házat, de parancsola kamarájával harmadnapig, mint otthon. Az idegen nem lelte fel magát, e bánást látván. — Idegen házhoz szállani, harmadnapig vendégleni, s más kamarájából ennyi népet, s a ház ura s asszonya híre nélkül! Bavariának, Salzburgnak, Ausztriának, Csehországnak egy részén keresztülmenénk, s egy meggyel sem kinálának meg — Mi, magyarok honn vagyunk egymásnál, — felelém. — Pénzünk nincs, de amink terem, az a vendégé is. Nálunk, bár magadban utazzál vissza, mindenütt megszállhatsz, ahol füstülő kéményt látsz." A hazatérés napjáról: „június 28-d. 1801. — Partra léptem, kétezerháromszáznyolcvanhét napi hányattatásaim után. — Az elnémult öröm forró könyörgés. (Mely sok és sok nemű örvényei az életnek! És oh mely baj, hogy némelyikébe a jó szintúgy eshetik, mint a rossz, a szelíd, mint a gonosz! Veszedelmes időkben a gondolatianság annyi, mint a vétek.)" Anyagilag tönkrement, családja elidegenedett tőle. 1804-ben megnősült, hű társra lelt a húsz évvel fiatalabb Török Sophie-ban. 1806-ban költöztek Széphalomra. Ekkortól kezdve Széphalom lett a magyar irodalom központja, innen irányította és szervezte újjá Kazinczy a magyar irodalmi életet. A Martinovics-mozgalom vérbefojtása után a társadalmi haladás vágya a kultúra és a nyelv fejlesztésében kap teret. A „...rendőrileg megfélemlített és elszigetelt remetékből álló irodalom új életre kap, mikor valaki tudatosan gondozni kezdi utait. Kazinczy szenvedélyes ismerkedő, felkeresi és vendégül látja az írókat, és lassan kiépíti csodálatos levelezési rendszerét, amely évtizedeken át a magyar irodalmi életet jelenti. Amint Németh László szellemesen mondja az irodalom telefonközpontja akar lenni.... Akarta és el is érte, hogy minden szál rajta fusson keresztül" — írja Szerb Antal. S valóban a korábban említett költők példáján is láthattuk, hogy minden új író nála jelentkezett kéziratával. Kazinczy dicsért, bírált, tanácsot adott, irányt mutatott, híveket és ellenségeket szerzett, rádöbbentette az írókat, hogy így együtt irodalmi életet képviselnek. Harcolt a maradiság ellen, a „fentebb stíl" meghirdetésével a választékosabb nyelvet, kifinomultabb ízlést akarta meghonosítani. Győzelemre segítette a nyelvújítási harcot és itt — Széphalmon — született meg többek között a „Tövisek és virágok" című híres gyűjteménye, a „Pályám emlékezete" és a