Borsod-Abaúj-Zemplén megye hon- és népismerete. Tanári segédkönyv (Miskolc, 2004)

Borsod-Abaúj-Zemplén megye irodalma (Kovácsné Steppelfeld Erzsébet)

tendős korában a tatároktól elraboltatott és Szolnokon a kótyavetyén eladatott; de édesanyja reá találván visszaváltotta". Abaúj szántón, Göncön, Monokon, Újhelyben és Patakon tanult, de heidelbergi tanulmányai befejezése után az erdélyi fejedelmek udvarában töltött be egyre fontosabb és tekintélyesebb hivatalt, 1633-tól az erdélyi egyház püspöke lett. Nagy érdeme, hogy sok fiatalt taníttatott külföldön és gondoskodott a tehetséges prédikátorok megfelelő elhelyezéséről, támogatta az iskolákat és fejlesztette a gyulafehérvári nyomdát is. Miskolci Csulyak István (1575-1645) Maga is református prédikátor gyermeke volt. Tolcsván született, iskoláit többek között Sárospatakon és Debrecenben végezte, de tanult a heidelbergi egyetemen is. 1607-es hazatérte után előbb tarcali rektor, majd szerencsi, miskolci végül liszkai prédikátor lett. 1629-ben a zempléni egyházmegye esperesévé is megválasztották. írásszenvedélyének köszönhetjük, hogy felbecsülheteden értékű művelődés- és egyháztörténeti forrásanyag maradt ránk. Egybegyűjtötte szónoklatait, ünnepi beszédeit, de írt naplót, önéletrajzot és számtalan alkalmi verset. Talán O az első költőnk, aki Miskolc és a Szinva patak nevét is említi verseiben. „Tőlem, a doktortól issza Miskolc a szent igéket, míg a tél a Szinvát négyszer fedi be jéggel." — írja például sírversében. Hogy milyen veszélyes ekkor a végeken — így Miskolcon is — élni megismerhetjük naplójából: „...amikor hajnalban prédikációmon elmélkedtem, még hajnali szürkületben az egri törökök váradanul ellenségesen ránk törtek, a városiaknak minden lovát, meg az enyémet is elhurcolták, s nekem nagy ijedtséget okoztak. Néhány közülük ugyanis, amikor egyedül voltam, házamra tört, megvertek, sőt meg is öltek volna, ha sajtot és szappant adva le nem csendesítem a dühös kutyákat." XVI-XVIL SZÁZADI VILÁGI IRODALOM A protestáns irodalom gazdagságáról a fentiek alapján meggyőződhettünk. A tovább élő humanista irodalom, — most már szinte kivétel nélkül anyanyelven — azonban nemcsak a reformáció egyre szélesebb körben terjedő mozgalmát segítette. Az újonnan alakult iskolák révén