Borsod-Abaúj-Zemplén megye hon- és népismerete. Tanári segédkönyv (Miskolc, 2004)

Borsod-Abaúj-Zemplén megye irodalma (Kovácsné Steppelfeld Erzsébet)

nőtt az olvasási igény. „Először találkozott magyar mű a magyar olvasóréteggel." S az olvasni vágyó közönség sürgette a tanító és szórakoztató olvasmányokat, izgalmas történeteket. S ilyen - világi — művek szép számmal születtek a történeti Abaúj, Borsod, Gömör és Zemplén határolta vidéken is. Balassi Bálint (1554-1594) Az izgalmas történetek bemutatását kezdhetjük egy kicsit pajzán, kicsit kellemetlen kalanddal, Balassi életének egy közismert botrányával. Balassi Bálint 1584 karácsonyán, Sárospatakon megesküdött unokatestvérével, Dobó Krisztinával. Az esküvőt követően, — arra hivatkozva, hogy a vár felesége hozománya - embereivel megrohamozta a várat és elfoglalta azt. A „várúrság" azonban igen rövid ideig tartott, mert az őrség és a patakiak még aznap kiűzték a várból. A sikertelen és komédiába illő várfoglalás után a lakodalmat már Szikszón tartották. A következő hónapokban, években Abaúj szántón, Boldogkőváralján, Mezőzombor községben és Tokajban is megfordult. Ezen helységekből keltezett levelei jelzik, támogatókat keres, hogy magát a vádak alól tisztázza. A házasság és a várfoglaló kaland ugyanis felségsértés és vérfertőzés vádját és egy véget nem érő pereskedést is eredményezett sógorával Dobó Ferenccel. Házasságát később érvénytelenítették. Néhány kutató Balassi szerzeményének tartja azt az 1577-ben Sárospatakon keletkezett művet, amely Eurialusnak és Lucretiának szép históriáját meséli el. A mű valóban kiemelkedik a magyar nyelvű reneszánsz szerelmi költészet alkotásainak sorából, de alkotóját nem ismerjük, a névtelen költő személyét — egyelőre — homály fedi. Tinódi Lantos Sebestyén (1505 k.-1556) O volt a XVI. században virágzó históriás ének legjelentősebb képviselője. Énekeinek — amelyeket valószínűleg lantkísérettel adott elő — a dallamát is ő szerezte. Szerb Antal a „század riporterének" nevezte, s valóban az ő énekeiből hiteles képet kapunk a török elleni harcokról. Várról várra járt, helyszíni tanulmányokat folytatott, szemtanúkkal beszélt, majd megénekelte a történteket, méghozzá oly módon, hogy kö-