Borsod-Abaúj-Zemplén megye hon- és népismerete. Tanári segédkönyv (Miskolc, 2004)

Borsod-Abaúj-Zemplén megye irodalma (Kovácsné Steppelfeld Erzsébet)

Tállyán lelkészkedett, de innen visszatért Göncre, ahol haláláig működött. Itt készítette el — 1586-tól 1590-ig — az első teljes magyar bibliafordítást. A fordítás kéziratait 1586 és 1588 között Szenei Molnár Albert mint Károli Gáspár mellett tanuló diák vitte a szomszédos Vizsoly templomában működő nyomdába, majd onnan hozta a levonatokat javításra. A Biblia teljes szövege 1590-ben jelent meg, 2.412 oldalon, mintegy 700800 példányban. Súlya majdnem 6 kg volt, 52 fennmaradt példányáról tudunk, ebből kb. 24 található Magyarországon. Az utóbbi idők egyik jelentős műkincsrablása is — sajnálatos módon — a Vizsolyi Bibliához kapcsolódik. A Károli Gáspár által lefordított teljes Bibliának példátlan sikere volt a magyar protestánsok körében. Ehhez nem kis mértékben az is hozzájárult, hogy katolikus oldalról az erősödő ellenreformáció folyamatosan támadta, a protestánsok pedig — ha javítva is — de mindig a Károlyi-féle alapszöveget nyomtatták ki újra, meg újra. Irodalmi nyelvünk fejlődésében is nagy szerepe volt a Károlyi Bibliának, ez a mű segítette elő az „e"ző nyelvjárás elterjedését a korábbi „i"-zéssel szemben. SvgnáMolnárAlbert (1574-1634) Néhány évtizeddel később újra ellátogatott vidékünkre, ekkor már ismert író, zsoltár- és bibliafordító volt, s ekkorra elkészítette mind latinmagyar szótárát, mind Nova grammatica Ungarica címmel kora legjobb tudományos színvonalán álló új magyar nyelvtanát. 1625-ben a Szerencs melletti Bekecs községben járt, az itteni református templom felszentelésekor beszédet is mondott. Ebből az alkalomból összegyűjtötte a templom felavatásán elmondott prédikációkat és különböző üdvözlő versekkel együtt alkalmi emlékkönyvet állított össze. A mű még az avatás évében megjelent Kassán „Consecratio templi novi, Az az „Az Ulyonnan felépített Bekeczi Templomnak megszentelésekor tétetött Praedicatiok" címmel. Geleji Katona István (1589-1649) A református egyházi irodalom meghatározó egyénisége, a Magyar grammatikácska szerzője Gelejen született, kisgyermekkorának — a kort is jellemző - élménye az ún. „tatárkaland". Bod Péter így ír erről: „hétesz-