Borsod-Abaúj-Zemplén megye hon- és népismerete. Tanári segédkönyv (Miskolc, 2004)

Borsod-Abaúj-Zemplén megye irodalma (Kovácsné Steppelfeld Erzsébet)

(Az antiphónák, váltakozva felelgető rövid kórusok, zsoltár- vagy himnuszszövegek.) Meg kell említenünk a Mskolci kódexet is, melyet 1525-ben írtak ún. rideg barátgót betűkkel és apácák számára készült kegyes intéseket tartalmaz. A 12 lapos töredék a Vitkovics-kódexszel alkot egy egészet. 1877-ben egy hálás egykori tanítvány a Miskolci Református Gimnázium könyvtárának ajándékozta. A REFORMÁCIÓ KORA A XVI. század történelmünk egyik legválságosabb időszaka. A törökkel vívott élet-halál harc, a feudális anarchia tombolása, az ország három részre hullása, hódoltság, pártoskodás, és a nép nyomora jellemzi. Ugyanakkor a XVI. században mégis sokszínű irodalmi élet bontakozott ki hazánkban, ennek az irodalmi fejlődésnek legfontosabb mozgató ereje a reformáció volt. Azzal, hogy az ország három részre szakadt régiónk peremvidékké vált. A portyázó török katonák állandó veszedelmet jelentettek az itt élők számára. Ugyanakkor az északkeleti országrészben a reformáció tanai is gyorsan terjedtek. Ez az új vallási mozgalom rövid idő alatt, nagyon jelentős szellemi fellendülést eredményezett. Sőt vidékünk — különösen Sárospatak — a reformáció egyik központja lett az országban. Nemcsak a kor legjelentősebb prédikátor-írói kötődnek térségünkhöz, de itt valósult meg a reformáció elsőszámú célkitűzése a teljes, nyomtatott, magyar nyelvű Biblia kiadása is. Dévai Bíró Mátyás (1500 k.-1545 k.) Az első magyar helyesírási könyv szerzőjét kortársai „magyar Luther"nek nevezték. Boldogkőváralján, a község határában lévő várban volt káplán 1527-től 1529-ig, majd Krakkóban és Wittenbergben folytatta egyetemi tanulmányait, ahonnan már a reformáció híveként tért vissza Magyarországra. Szikszón és Miskolcon az avasi templomban is tevékenykedett. Tanai miatt többször szenvedett fogságot, s gyakran menekülni kényszerült. Műveiben az írni-olvasni tudás fontosságát is hangsúlyozta.