Borsod-Abaúj-Zemplén megye hon- és népismerete. Tanári segédkönyv (Miskolc, 2004)

Borsod-Abaúj-Zemplén megye irodalma (Kovácsné Steppelfeld Erzsébet)

Székely István (1520-1563) Az első magyar nyelven nyomtatott világkrónika — a Chronica ez világnak jeles dolgairól című mű — szerzője a krakkói egyetemen tanult. Onnan hazatérve előbb Szikszón, Abaúj szántón, Liszkán iskolamester, majd szikszói plébános, később gönci pap volt. Itt egy ideig, mint Károli Gáspár lelkésztársa tevékenykedett. S^khárosi Horvát András (XVI. s%á%ad) Valószínűleg a Gömör megyei Szkhárosról származott, ferences rendi szerzetesből lett lutheránus prédikátor. 1542-től 1549-ig volt Tállyán a község református prédikátora. Itt írta legjelentősebb műveit, köztük a Kétféle hitről; Az fejedelemségről; Az átokról című izzóan indulatos énekeket. Egy 1554-es gyűjteményben és Bornemissza Péter 1582-ben kiadott énekeskönyvében maradtak fenn ezek az alkotások. Szkhárosi volt az első olyan költőnk, aki a nemzet lelkiismereteként bírálta a politikai visszásságokat, aki a költő legfőbb feladatának a nemzet politikai és erkölcsi tanítását tartotta. Mindezt dörgedelmes hangon, keserű iróniával tette: ,Rettenetes ez világnak mostan minden dolga, Csudálatos nagy vaksága és hatalmassága, Nem fog rajta az istenek semmi igazsága, Sem haragja, sem csapása, sem irgalmassága. Átkozott léssz aholjárszykelsz minden életedben, Megnyomorít az úristen téged nagy ínségben, Átkozott lesben minden dolgod cselekedésben, Mégnem elveset az úristen nagy hitetlenségben. Reád bocsát nagy döghalált, hogy megemésztessél, Nagy aszállyal és rogyával, hogy kesergettessél.